Állampolgári adófelajánlás

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A Magyarországon adózó magánszemélyek, és vállalkozók számára lehetőség van, hogy befizetett jövedelemadójuk 1%-át egy nonprofit szervezetnek, újabb 1%-át pedig valamelyik egyháznak címezzék. Ezen lehetőség megteremtésével a törvényalkotónak az volt a célja, hogy az adófizető a befizetett adójának legalább egy részét arra a területre irányíthassa, amelynek szerinte erre a legnagyobb szüksége van.

Törvényi háttere

Alapja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. A jövedelemadó adózó által történő rendelkezés alapján történő befogadására jogosult szervezetek és egyházak körét az APEH minden évben külön közzéteszi.

Az a magánszemélyajánlhatja fel jövedelemadójának egy százalékát,

akinek adófizetési kötelezettsége van,
és jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti az APEH-nek, vagy az adó megfizetésére részletfizetési, vagy fizetési halasztási engedélye van.

Felajánlás módja

Minden évben a magánszemélyek jövedelemadó-bevallásának beadási határidejéig – az adóbevallás benyújtásának időpontjától függetlenül – az adózó az adóhatósághoz eljuttatott rendelkező nyilatkozaton a támogatni kívánt szervezet vagy egyház kódszámának feltüntetésével rendelkezik arról, hogy a költségvetés, az általa befizetett adó 1%-át mire fordítsa. Ez a rendelkező nyilatkozat kötelezi a költségvetést az adóhányad kifizetésére az erre jogosult szervezetnek.

A rendelkezés tehát az adózónak nem többletköltség, de legalább pénzének egy részéről tudhatja, hogy hová kerül és mire fordítják. 2008-ban a potenciálisan felajánlható 30,1 milliárd forinthoz képest 16,5 milliárd forintnyi felajánlás érkezett.^[1]

Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni a felajánlás során?

Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell benyújtania, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen. A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok, és közalapítványok, amelyeket a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt

legalább két évvel (2017. december 31-ig) a bíróság nyilvántartásba vett.

Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt következő

kedvezményezetteknek:

– Magyar Tudományos Akadémia;

– az országos közgyűjtemények;

– Magyar Állami Operaház;

– Magyar Országos Levéltár;

– Országos Széchényi Könyvtár;

– Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

– az országos szakmúzeumok;

– azok a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek valamely önkormányzattól,

vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek;

– a felsőoktatási intézmények;

– Nemzeti Együttműködési Alap.

A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége. Az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét. A közzétett listát az adóhatóság folyamatosan frissíti.

A kedvezményezettek másik csoportjába a technikai számos kedvezményezettek tartoznak

Ebbe a csoportba tartoznak az Ehtv. szerinti vallási közösségek, feltéve, hogy az adóhatóságtól technikai számot kaptak. Vallási közösségnek minősül a bevett egyház, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház is. ^[2]

Források

1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

Jegyzetek

↑ APEH portál - Tájékoztató az szja 1+1%-os rendelkező nyilatkozatok feldolgozásának 2008. évi tapasztalatairól, 2. melléklet (pdf). [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
↑ Adó 1 százalék. (Hozzáférés: 2020. december 12.)