A zöld sugár (regény)

Nem tévesztendő össze a következővel: Zöld sugár.

A zöld sugár
Szerző	Jules Verne
Eredeti cím	Le Rayon vert
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Műfaj	fikció kaland
Sorozat	Különleges utazások
Előző	A Robinsonok iskolája
Következő	A makacs Keraban
Kiadás
Kiadó	Pierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma	1882
Illusztrátor	Léon Benett
Média típusa	könyv
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz A zöld sugár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A zöld sugár Jules Verne 1882-ben megjelent, kevéssé ismert regénye. A könyvben Belső-Hebridák középső részét járják be hősei, az író rendre be is mutatja a terület történelmét, földrajzát és érdekes látnivalóit.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A Zöld sugarat, e ritka természeti jelenséget szeretnék meglátni a regény skót hősei. Pontosabban Helena Campbell jelenti ki őt nevelő testvér nagybátyjainak, Samuel és Sebastian Melvillnek, hogy addig nem megy hozzá az testvérek által kiszemelt férfihoz, a tudós Aristobulus Ursiclos-hoz, amíg nem látta a Zöld sugarat, amelyről épp a Morning Post cikkében olvasott. A Zöld sugár akkor észlelhető, amikor a nap alábukik a tenger vagy óceán mögé, de csak tiszta, pára, felhő mentes időben.

A testvérek Campbellel és a házvezetésüket ellátó Partridge házaspárral útra kelnek Gare-Loch melletti kastélyukból kocsival mennek Helensburghba, onnan vonattal Glasgow-ba, majd a Columbia gőzössel Oban felé hajóztak. A Crinan-csatornán való áthaladáshoz át kellett szállniuk a Columbiáról a kisebb Linnet gőzösre, a csatorna túl végén a Glengarry gőzösre szállva folytathatták útjukat.

Az út nem eseménytelen. Amikor épp lenyugodni készült a nap és remény nyílt a Zöld sugár megpillantására, Helena észrevett egy hullámokkal küzdő kis halászhajót, amelyet beszívni készült a corryvrekani örvény. Követelésére sikerrel mentik meg a rossz helyre tévedt csónakot. A mentés miatt először nem láthatták meg a Zöld sugarat.

Obanba megérkezve kiderül, hogy a férjnek kiszemelt Aristobulus Ursiclos is a városban tartózkodik. A nagybácsik és Helena is összetalálkozik vele. Ursiclost Verne ellenszenves okos-tojásként alkotta meg, mindent tudományos alapon néz, magyaráz, mindent mindenkinél jobban tud. Természetesen a Zöld sugárban sem a szépséget látja, hanem fizikai jelenséget, ahogy a tengert is „élenynek és könenynek vegyi összeköttetése két és fél százalék konyhasóval“ tartja. Nem csoda, hogy a romantikus Helena egyre inkább kerülni kezdte Ursiclost.

A csodás Obanból azonban több sziget és félsziget is takarja a naplemente pontját, ezért a társaság elutazást fontolgat, ám a fogadós maradásra bírja őket, mondván másfél óra kocsiútra van egy megfelelő kilátópont. Helena kedvét a felhős időjárás tovább rontja, napokon át esély sincs a Zöld sugár meglátására.

És eljön a tiszta égbolt napja, a társaság kihajtat a szirtfokra, ám az utolsó pillanatban egy arra haladó kis hajó kéményfüstje épp a naplementét megzavarva száll fel. A hajó fedélzetén Aristobulus Ursiclos. A tartós rosszkedvhez további borús napok társulnak.

Unalmukat elűzendő croqueteznek, Helena egyik ütésére a golyó szerencsétlen módon túlszalad a kijelölt területen, és tönkretesz egy festőállványt is. A festő Oliver Sinclair, a corryvrekani örvényből kimentett férfi.

A következő tiszta égboltos naplementébe egy apró vitorláshajóval Aristobulus Ursiclos siklik be, ezzel a két nagybácsi jóindulatát is elveszíti. A testvérek Helenánál lassabban ébrednek rá, hogy ki is az igazi férj jelölt. Siclair javaslatára elhagyják Obant, Jona szigetére utaznak. Terv szerint Ursiclos nélkül, de nincs hibátlan terv.

A szigeten eltöltött közel egy hét után az időjárás a kedvükre valóra fordul, ám az utolsó pillanatban egy lövés füstje miatt mégsem látják meg a Zöld sugarat. Aristobulus Ursiclos madárra vadászott. Másnap Helena javaslatára Staffa szigetére hajóznak át szigorúan Ursiclos nélkül.

A lakatlan Staffa Fingal-barlangjáról ismert, az utazók is felkeresik. A jó időre várva lassan telnek a napok, de Helena és Oliver remekül érzi magát egymás társaságában. Egyik nap a lány szokásos hosszú sétájára indul az apró szigeten, amire vihar csap le. Mindannyian aggódnak, Sinclair fejébe veszi, hogy a lány a barlangban ragadt, amit a vihar-dagály eláraszt. Oda rohan és valóban, meghallja a lány segélykiáltásait. A nagybácsik minden észérve ellenére behatolt a barlangba, megtalálja a lányt, akivel egy belső, száraz résbe húzódik vissza. Egész éjszaka küzdenek az életükért, a megérkező apály és a csillapodó vihar egy szerencsés pillanatában sikerül kijutniuk. És másnap naplementekor megláthatták volna a Zöld sugarat, de „a fiatalok tekintete találkozott és mindketten elmerültek egy és ugyanazon szemlélődésbe.“

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

• Helena Campbell, aki a Zöld sugarat szeretné meglátni, mielőtt férjhez megy, ezzel okozva a könyv cselekményét
• Samuel (Sam) Melvill, Helena nagybátyja, Sib testvére, gazdag skót család sarja, 61 éves^[1]
• Sébastian (Sib) Melvill, Helena nagybátyja, Sam testvére, gazdag skót család sarja, 59 éves
• Bess Partridge, házvezetőnő
• Partridge, a Melvillek szolgálója
• Olivier Sinclair, festő, világutazó
• Aristobulus Ursiclos, tudós, csodabogár

Képgaléria

Jegyzetek

Források

• A regény letölthető változata (Jules Verne: A zöld sugár) - MEK
• Jules Verne: A zöld sugár (fordította: Majtényi Zoltán, illusztrálta: Fabó Attila László, Unikornis Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 9634273955

További információk

• Vernéről, Verne regényeiről
• A zöld sugár Zempléni P. Gyula fordításában