Atlanti sertésfogú hal

Atlanti sertésfogú hal
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Acanthuroidei Család: Sertésfogúhal-félék (Ephippidae) Nem: Chaetodipterus Lacépède, 1802 Faj: C. faber
Tudományos név
Chaetodipterus faber (Broussonet, 1782)
Szinonimák
Chaetodon faber (Brouss., 1782)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Atlanti sertésfogú hal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti sertésfogú hal témájú médiaállományokat és Atlanti sertésfogú hal témájú kategóriát.

Az atlanti sertésfogú hal (Chaetodipterus faber) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sertésfogúhal-félék (Ephippidae) családjába sorolt Chaetodipterus nembe tartozó három halfaj közül az egyik.

Nemének a típusfaja.

Előfordul az Atlanti-óceánban és megtalálható az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén, valamint a Karib-térségben is. A horgászok szerint szívós és a horgon ellenálló hal, ezért nyáron azokban a hónapokban, amikor a sertésfogú halak a legaktívabbak, akkor különösen kedvelt horgászhal. A húsa ízletes és különféle halételek alapja.

Ez a halfaj az Atlanti-óceán nyugati felén fordul elő, az USA-beli Massachusetts államtól egészen a brazíliai Rio Grande do Sul nevű államig. A Mexikói-öböl északi részén is jelen van.

A hal teste korong formájú az orra tompa. A hát és mellúszója is hosszú és tüskéit vitorlaszerű lebeny köti össze. A testszíne ezüstszürke, melyben nem szabályos hosszanti fekete sávok láthatók. A sávok a hal korával együtt változhatnak. A szája kicsi az orrlyukai a maxilla alsó részén helyezkednek el. A kifejlett egyedek testtömege 1,4-4,5 kilogramm, de fogtak már kilenckilósat is. Átlagos példányainak testhossza elérheti a fél métert, de akár 91 centiméteresre is megnőhet. A hátúszóján 9 tüske és 21-24 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 17-18 sugár látható.

Szubtropikus tenger vagy brakkvízben 3-35 méteres vízmélységben található meg. Csapatokban nagy számban akár ötszáz tagot számláló rajba is összeáll és előfordul a part közeli vizekben. Fiatalabb példányai kedvelik a mangroveerdők vagy tengerparti mocsárerdők környékét. Étrendjét fenéklakó gerinctelenek, rákok, puhatestűek, gyűrűsférgek és plankton alkotja.

• 
  Sertésfogú halak és a búvár
• 
  Egy akváriumi felvétel
• 
  Sertésfogú halak a Biscayne Nemzeti Parkból
• 
  Virginia partjainál kifogott példány

• Atlantic Spadefishes, Chaetodipterus faber (angol nyelven). marinebio.org. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Atlantic spadefish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Angelfish Chaetodipterus faber (Broussonet, 1782). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Chaetodipterus faber (angol nyelven). NCBI Taxonomy Browser. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Chaetodipterus faber (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Chaetodipterus faber (Broussonet, 1782) (angol nyelven). WoRMS World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Egy nagy sertésfogú halraj között úsznak a búvárok - Aqualander - 02/11/2012 - Laje da Santos - Peixe Enxada (Chaetodipterus faber). youtube. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
• Robins, C.R. and G.C. Ray, 1986. A field guide to Atlantic coast fishes of North America. Houghton Mifflin Company, Boston, U.S.A. 354 p.