Belotinc

Nem tévesztendő össze a következővel: Belatinc.

Belotinc (Belotinț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Konop
Rang	falu
Községközpont	Konop
Irányítószám	317086
SIRUTA-kód	10471
Népesség
Népesség	279 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	141 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 21° 56′ 18″46.076705, 21.93839246.076705°N 21.938392°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 21° 56′ 18″46.076705, 21.93839246.076705°N 21.938392°E
Belotinc weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Belotinc, 1911 és 1918 között Beletháza (Bellotinc, románul: Belotinț) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

Fekvése

Lippától 24 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik. 2009-ben Maroseperjes és Lalánc felől aszfaltozatlan úton, a községközpontból kompon lehetett megközelíteni.

Története

1607-ben Belotincza, 1717-ben Belodinzi, 1808-ban Belotincz alakban írták. A Török hódoltság idején települt előbb valószínűleg szerb, később román lakossággal. A 18. század második felétől Temes vármegyéhez tartozott. 1845-ig a kamara birtoka volt, akkor a marosaszói uradalommal együtt Latour későbbi hadügyminiszter kapta meg.

Fényes Elek szerint 1848 előtt „...oláh falu, Temes vármegyében, a Maros mellett, Lippához 3 mfd. 558 n. e. óhitű lak., s anyatemplommal. Határa hegyes völgyes és csak 3-dik osztálybeli. Ebből van majorsági szántóföld 38 h., rét 176 h. 1090 négyszögöl, legelő 106 h. s 840 négyszögöl, házhely 7 h., szorgalomföld 12 h., 2797 hold s 988 négyszögöl erdő, 6 hold szabad föld; urbéri szántó 519 h., rét 282 hold, legelő 113 h., házhely 164 h., szorgalomföld 31 h., 173 h. haszonvehetlen, 144 h. szabadföld.”^[2]

Az 1873-as kolerajárvány 250 áldozatot szedett a faluban. 1895-től a többségi ortodox felekezet mellett lakóinak kb. 20%-a a görögkatolikus vallást gyakorolta.^[3] 1938-ban épült templomuk ma is megvan, de gyülekezet nélkül.

2006-ban a hatóságok elutasították Maroseperjessel és Lalánccal közösen beadott, külön község alapítására vonatkozó kérvényét.

Népessége

• 1880-ban 1163 lakosából 1096 volt román, 52 cigány és 13 német anyanyelvű; 1334 ortodox és 10 zsidó vallású.
• 2002-ben 358 lakosából 354 volt román nemzetiségű; 291 ortodox és 66 pünkösdista vallású.

Jegyzetek