Csopak

Csopak
A csopaki strand bejárata
Csopak címere Csopak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8229
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Szováta Myślenice Ortovero
Népesség
Teljes népesség	2142 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	72,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″46.978288888889, 17.91876944444446.978289°N 17.918769°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″46.978288888889, 17.91876944444446.978289°N 17.918769°E
Csopak Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csopak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csopak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, a Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között.

Vasúton a tó északi partján végigvezető Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon közelíthető meg, ahol megállóhellyel rendelkezik.

Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. Áthalad a településen a balatoni „Római út” is, ami ezen a szakaszon a 7221-es számozást viseli.

Története

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó János (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Balogh Emil (FKgP-Vállalkozók Egyesülete-Fidesz)^[4]
• 1998–2002: Dr. Balogh Emil (FKgP-CSVÉE-MDF-MDNP)^[5]
• 2002–2003: Dr. Balogh Emil (független)^[6]
• 2003–2006: Ambrus Tibor (független)^[7]
• 2006–2010: Ambrus Tibor (független)^[8]
• 2010–2014: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A településen 2003. június 29-én időközi polgármester-választást tartottak,^[7] mert az előző polgármester személye tekintetében összeférhetetlenségi körülmény merült fel, ami miatt megszűnt a tisztsége.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).^[12]

Sportélete és kulturális élete

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

• Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

• Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet. A versenyen részt vett már Kovács Ida maratonifutó-olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

• Labdarúgás

A Csopak FC felújított focipályán játssza a hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.^[forrás?]

• Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát^[13] egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei

• Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
• 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
• Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
• Református templom
• Ranolder-kastély
• Budai-villa
• Angolkisasszonyok nyaralója
• Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
• Szent József Gyógyforrás
• Díszkút (a strand bejáratánál)
• Csákány-hegyi kilátó
• Nosztori-völgy: turistautak

Híres emberek

• Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Balassa Benő (1919–2008) tanár, iskolaigazgató, helytörténész
  • Bencze László (1907-1992) festő és grafikus 1967-1992 között felváltva élt és alkotott Csopakon és Budapesten.
  • Kerényi Imre (1943–2018) Kossuth-díjas rendező, a Madách Színház volt igazgatója.
• Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.^[14]

Csopak az irodalomban

• Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
• Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
• Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Képek

• 
  A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony
• 
  Díszkút a strand bejáratával szemben
• 
  Csopak légifotója
• 
  Csopak légifotója
• 
  Csopaki Művésztelep alkotóközpontja
• 
  A csopaki római katolikus templom
• 
  Hagyományos stílusú, szépen felújított parasztház a központ közelében
• 
  A balatonkövesdi Szent Miklós templom romja az utca felől
• 
  A Szent Miklós templom romjai
• 
  Útszéli kereszt a Paloznakra vezető út mentén
• 
  A Szent József-forrás
• 
  A csopaki Nádas-kút, az erre járóknak kikészített kis ivókancsókkal

Testvértelepülései

• Szováta, Románia
• Myslenice, Lengyelország
• Ortovero, Olaszország

Jegyzetek

További információ

• Csopak hivatalos oldala
• Csopakról a geocaching.hu-n
• Csopaki Futásról Archiválva 2020. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kirándulás a bor történelmi falujában, a Balatonnál - CSOPAK Kisfilm az ÁTUTAZÓ videócsatornán