Donald Tusk

Donald Tusk
Tusk 2023-ban
Tusk 2023-ban
A harmadik Lengyel Köztársaság Minisztertanácsának elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. december 13.
HelyettesWładysław Kosiniak-Kamysz
Krzysztof Gawkowski
ElnökAndrzej Duda
ElődMateusz Morawiecki
Hivatali idő
2007. november 16. – 2014. szeptember 22.
HelyettesWaldemar Pawlak
Grzegorz Schetyna
Janusz Piechociński
Jacek Rostowski
Elżbieta Bieńkowska
ElnökLech Kaczyński
Bronisław Komorowski
ElődJarosław Kaczyński
UtódEwa Kopacz
Az Európai Tanács elnöke
Hivatali idő
2014. december 1. – 2019. november 30.
ElődHerman Van Rompuy
UtódCharles Michel
A Polgári Platform elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. július 3.
FőtitkárMarcin Kierwiński
ElődBorys Budka
Hivatali idő
2003. június 1. – 2014. november 8.
ElődMaciej Płażyński
UtódEwa Kopacz
Az Európai Néppárt elnöke
Hivatali idő
2019. december 1. – 2022. június 1.
ElődJoseph Daul
UtódManfred Weber
A Szejm marsallhelyettese
Hivatali idő
2001. október 18. – 2005. október 18.
MarsallMarek Borowski
Józef Oleksy
Włodzimierz Cimoszewicz
ElődJan Król
UtódBronisław Komorowski

Született1957. április 22. (67 éves)[1][2][3][4]
Gdańsk[5][6][4]
Párt
  • Polgári Platform (2001. január 24. – )
  • Európai Néppárt
  • Freedom Union (1994. április – 2001. január)
  • Liberal Democratic Congress (1990. június 29. – 1994. április 23.)

SzüleiEwa Tusk
Donald Tusk
HázastársaMałgorzata Tusk (1978. november – )
Gyermekei
  • Michał Tusk
  • Katarzyna Tusk
Foglalkozás
Iskolái
  • Faculty of History, University of Gdańsk (1976–1980, történettudomány, Magiszter)
  • I Liceum Ogólnokształcące im. Mikołaja Kopernika w Gdańsku (1972–1976)
Vallásrómai katolikus egyház

Díjak
  • Károly-díj (2010. május 13.)
  • Grand Cross of Royal Norwegian Order of Merit (2012)
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class (2014)
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (2008)
  • a Dortmundi Műszaki Egyetem díszdoktora (Rita Süssmuth, 2018. december 16.)
  • a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2017)
  • Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály (2019)
  • National Maltese Order of Merit (2017)
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje (2020)
  • Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (2021)
  • Kisiel Prize (2002)
  • Wprost Person of the Year (2008)
  • Gazeta Wyborcza Person of the Year (2019)
  • Wprost Person of the Year (2011)
  • Presidential Order of Excellence (2013)
  • Marion Dönhoff Award
  • Order of Merit
  • Order of the Cross of Terra Mariana
  • Románia Csillaga érdemrend
  • Order of the Sun of Peru
  • Felkelő Nap érdemrend

Donald Tusk aláírása
Donald Tusk aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Tusk témájú médiaállományokat.

Donald Franciszek Tusk ['dɔnalt fran'ʨiʃɛk 'tusk] (Gdańsk, 1957. április 22. –) lengyel politikus, a jobbközép Polgári Platform párt társalapítója, majd elnöke. 2007. november 16-tól 2014. szeptember 22-ig Lengyelország Minisztertanácsának elnöke volt. 2014. december 1-től 2019. november 30-ig az Európai Tanács elnöke.[7] 2019. november 20-tól 2022. június 1-ig az Európai Néppárt elnöke volt.[8] 2021-ben a Polgári Platform elnökeként tért vissza a lengyel belpolitikába. A 2023-as lengyelországi parlamenti választáson az általa vezetett Polgári Koalíció pártszövetség a második legtöbb helyet szerezte meg a Nemzetgyűlés alsóházában, a Szejmben, amely december 11-én ismét megválasztotta Lengyelország Minisztertanácsának elnökévé, amely hivatalt december 13-án vette át.

Tanulmányai

A Gdański Egyetemen történelmet tanult, diplomamunkájának témája Józef Piłsudski munkássága volt.

Politikai tevékenysége

Tusk 20012005 között a Szejm számos házelnök-helyettesének egyike volt. A Polgári Platform megalakulása előtt a Liberális Demokrata Kongresszus (Kongres Liberalno-Demokratyczny) és a Szabadság Unió (Unia Wolności) tagja volt. Utóbbiból azután távozott, hogy egy szavazáson alulmaradt Bronisław Geremekkel szemben.

Politikai felfogásában ötvöződik a szabad, állami beavatkozásoktól mentes piacgazdaság és a szociális konzervativizmus.

A 2005-ös elnökválasztás

Tusk Gdynia és Słupsk választókerületét képviselte. A Polgári Platform 2005-ben már jelölte az akkori elnökválasztáson, ahol szoros küzdelemben a második fordulóban maradt alul Lech Kaczyńskivel szemben.

A 2005-ös lengyel elnökválasztás kampánya idején Jacek Kurski, Lech Kaczyński segítője azt állította, hogy Tusk nagyapja, a második világháború ideje alatt önkéntesként szolgált a német hadseregben.

Tusk szülei Danzig Szabad Város állampolgárai voltak, s mindketten kasub származásúak. Nagyapját, Józef Tuskot a háború alatt német állampolgárként besorozták a német hadseregbe, ő azonban 10 nap után dezertált, és csatlakozott a nyugati lengyel erőkhöz.

Egyes vélemények szerint Kurski híresztelései miatt nyerte meg végül a választást Lech Kaczyński.

Miniszterelnökként

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Tusk kézfogása Kaczyński köztársasági elnökkel a miniszterelnöki kinevezésekor 2007. november 9-én

Pártja a szavazatok 41,39%-ának megszerzésével győzött a 2007. október 21-én tartott előrehozott választásokon. 2007. november 9-én Lech Kaczyński államfő hivatalosan is megbízta a kormányalakítással.

Egy héttel később megalakította kormányát, amelynek 2007. november 24-én a Szejm bizalmat szavazott. A lengyel rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit újraválasztottak, a 2011. októberi választások után ismét ő lett a miniszterelnök.

Az Európai Tanács elnökeként

2014. augusztus 30-án megválasztották az EU állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács második állandó elnökének a 2014. december 1. és 2017. május 31. közötti időszakra.[7][9][10]

2017. március 9-én bejelentették, hogy a lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban.[11] 2017. december 8-án a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Tusk már itt is finoman célzott rá, hogy nem ért egyet a Fidesz és Orbán Viktor politikájával.[12] Később is egyértelműsítette, hogy a liberális demokráciák értékét fontosnak tartja, és aki nem így tesz az nem kereszténydemokrata.[13] Bírálta Nagy-Britanniát is a Brexit miatt,[14][15] de az esetlegesen függetlenné váló Skócia felvételét az Európai Unióba támogatná.[16]

Az Európai Néppárt elnökeként

2019. november 20-tól, egyedüli jelöltként Tusk lett az Európai Néppárt elnöke. Ebben a minőségében továbbra is számos alkalommal bírálta a Fideszt és Orbán Viktort, miután véleménye szerint a Fidesz nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, és populista módon migránsellenes propagandát folytat.[8] A kitört koronavírus-járvány idején meghozott magyar koronavírus-törvény miatt további kritikák fogalmazódtak meg Tusk és a Néppárt tagpártjai részéről is, mondván a jogszabály tovább bővíti a Fidesz túlhatalmát.[17] Tusk szorgalmazta a Fidesz kizárását a Néppártból, aki egy interjúban párhuzamot is vont Orbán és a náci Németország között.[18] Az eset után a kormányközeli PestiSrácok.hu portál hamis információkra alapozva azt híresztelte, hogy Tusk nagyapja az SS tisztje volt. Józef Tusk valóban szolgált a Wehrmachtban, de az nem azonos az SS-szel, és ez az infó már 2005 óta tudott volt.[19] Később azt is mondta, Orbán „illiberális demokráciáról” alkotott víziója voltaképpen egy „korcs demokrácia”, mert a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia.[20] Miután 2021. március 18-án a Fidesz közzétette kilépési nyilatkozatát a Néppártból, amit a párt tudomásul is vett, Tusk egy Twitter-bejegyzésben annyit reagált, hogy „a Fidesz már évekkel ezelőtt elhagyta a kereszténydemokráciát.”[21]

Tusk a magyar és a lengyel járványkezelést is bírálta a Twitteren a magas halálozások miatt, amire Kovács Zoltán államtitkár és Novák Katalin, a Fidesz külkapcsolati alelnöke a magas átoltottsággal és az Unió „tehetetlenségével” vágott vissza, miközben Kovács szerint Tusk „liberális vadonba” vezeti a Néppártot.[22]

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 1. helyére tette.

Donald Tusk a magyar ellenzék kampányát is támogatta 2022-ben

A volt lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke visszatért Varsóba, hogy a 2023-as választáson a Polgári Platform élén megdöntse az Európai Unióval egyre inkább szembekerülő Jog és Igazságosság (PiS)-kormányt, és Lengyelországot EU-barát irányba állítsa.[23]

Ismét miniszterelnökként

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Családja

Tusk nős, két gyermek, egy fiú (Michał) és egy lány (Katarzyna) apja. Tusk német[24] és kasub[25][26] származású.

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b https://katalog.bip.ipn.gov.pl/informacje/13703, 2024. március 1.
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  7. a b Press release: Donald Tusk elected European Council President and Federica Mogherini appointed as new EU High Representative (angol nyelven). European Council, 2014. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  8. a b Keményen üzent a Fidesznek a Néppárt új elnöke Index, 2019. november 20.
  9. KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  10. Az Európai Tanács 2014/638/EU határozata (2014. augusztus 30.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  11. http://www.origo.hu/itthon/20170309-donald-tusk-marad-ket-es-fel-evre-az-europai-tanacs-elnok.html
  12. Szerelmet vallott Magyarországnak az uniós elnökök elnöke Index, 2017. december 8.
  13. Tusk: Aki le akarja cserélni a liberális demokráciát, az nem kereszténydemokrata Index, 2018. november 8.
  14. Tusk: A pokolban van egy külön hely a brit kilépéspárti kampány szervezőinek Index, 2019. február 6.
  15. Tusk: A brexit után Nagy-Britannia másodrendű szereplővé válik Index, 2019. november 14.
  16. Az EU tárt karokkal várná vissza a független Skóciát, legalábbis Donald Tusk szerint Index, 2020. február 2.
  17. Tusk: A Néppárt tagjai gondolják majd át eddigi álláspontjukat a Fideszről Index, 2020. április 1.
  18. Az Európai Néppárt elnöke szolidan lenácizta Orbánt Index, 2020. április 17.
  19. A lengyel napiszarról vett hamis képpel nácizza Tusk nagyapját a kormánymédia Index, 2020. április 19.
  20. Tusk: Orbán “korcs demokráciát” épít Szabad Európa, 2020. október 24.
  21. Két mondatban reagált az Európai Néppárt a Fidesz kilépésére hvg.hu, 2021. március 18.
  22. Donald Tusk odaszólt az illiberális járványkezelésnek, Kovács Zoltán és Novák Katalin együtt vágott vissza Telex, 2021. április 15.
  23. Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2021. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
  24. Zmarła matka Donalda Tuska”, Newsweek.pl, 2009. április 7. (Hozzáférés: 2017. november 30.) (pl-PL nyelvű) 
  25. Tusk: Kaszuba to jest Polak, pewien rodzaj Polaka, tak jak i Ślązak”, TVN24.pl (Hozzáférés: 2017. november 30.) 
  26. Cygan, Damian: [https://twitter.com/DamianCygan/status/918177281306189824 "Przedstawiciel mniejszości etnicznej, Kaszub z doświadczeniami polskimi" - @donaldtusk o sobie w @FaktyTVN. Niezwykła wypowiedź.pic.twitter.com/guNB9HobRd] (lengyel nyelven). @DamianCygan , 2017. október 11. (Hozzáférés: 2017. november 30.)

További információk

  • Donald Tusk – A valóra váló lengyel álom (angolul)
Sablon:Lengyelország kormányfői
  • m
  • v
  • sz
Lengyelország kormányfői
Lengyel Királyság
(1916–1918)
Jan Kucharzewski (1917–18) · Antoni Ponikowski (1918) · Jan Kanty Steczkowski (1918) · Józef Świeżyński (1918) · Władysław Wróblewski (1918)
Első Lengyel Köztársaság
(1918)
Második Lengyel Köztársaság
(1918–1939)
Jędrzej Moraczewski (1918–19) · Ignacy Jan Paderewski (1919) · Leopold Skulski (1919–20) · Władysław Grabski (1920) · Wincenty Witos (1920–21) · Antoni Ponikowski (1921–22) · Artur Śliwiński (1922) · Julian Nowak (1922) · Władysław Sikorski (1922–23) · Wincenty Witos (1923) · Władysław Grabski (1923) · Aleksander Skrzyński (1925–26) · Wincenty Witos (1926) · Kazimierz Bartel (1926) · Józef Piłsudski (1926–28) · Kazimierz Bartel (1928–29) · Kazimierz Świtalski (1929) · Kazimierz Bartel (1929–30) · Walery Sławek (1930) · Józef Piłsudski (1930) · Walery Sławek (1930–31) · Aleksander Prystor (1931–33) · Janusz Jędrzejewicz (1933–34) · Leon Kozłowski (1934–35) · Walery Sławek (1935) · Marian Zyndram-Kościałkowski (1935–36) · Felicjan Sławoj Składkowski (1936–39)
Emigráns lengyel kormány
(1939–1990)
Władysław Sikorski (1939–43) · Stanisław Mikołajczyk (1943–44) · Tomasz Arciszewski (1944–47) · Tadeusz Bór-Komorowski (1947–49) · Tadeusz Tomaszewski (1949–50) · Roman Odzierzyński (1950–53) · Jerzy Hryniewski (1954) · Stanisław Mackiewicz (1954–55) · Hugon Hanke (1955) · Antoni Pająk (1955–65) · Aleksander Zawisza (1965–70) · Zygmunt Muchniewski (1970–72) · Alfred Urbański (1972–76) · Kazimierz Sabbat (1976–86) · Edward Szczepanik (1986–90)
Lengyel Népköztársaság
(1944–1989)
Edward Osóbka-Morawski (1944–47) · Józef Cyrankiewicz (1947–52) · Bolesław Bierut (1952–54) · Józef Cyrankiewicz (1954–70) · Piotr Jaroszewicz (1970–80) · Edward Babiuch (1980) · Józef Pińkowski (1980–81) · Wojciech Jaruzelski (1981–85) · Zbigniew Messner (1985–88) · Mieczysław Rakowski (1988–89) · Czesław Kiszczak (1989) · Tadeusz Mazowiecki (1989)
Harmadik Lengyel Köztársaság
(1989–)
Tadeusz Mazowiecki (1989–90) · Jan Krzysztof Bielecki (1991) · Jan Olszewski (1991–92) · Waldemar Pawlak (1992) · Hanna Suchocka (1992–93) · Waldemar Pawlak (1993–95) · Józef Oleksy (1995–96) · Włodzimierz Cimoszewicz (1996–97) · Jerzy Buzek (1997–2001) · Leszek Miller (2001–04) · Marek Belka (2004–05) · Kazimierz Marcinkiewicz (2005–06) · Jarosław Kaczyński (2006–07) · Donald Tusk (2007–14) · Ewa Kopacz (2014–15) · Beata Szydło (2015–17) · Mateusz Morawiecki (2017–23) · Donald Tusk (2023–)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJpPyg9QcH7DJwrt9tMQMP
  • VIAF: 84239789
  • LCCN: n86059004
  • ISNI: 0000 0001 1449 9664
  • GND: 122488547
  • SUDOC: 168638118
  • NKCS: js20051010056
  • lengyelország Lengyelország-portál
  • politika Politika-portál