Dunántúli-dombság

Dunántúli-dombság
A Mecsek, a dombság legmagasabb része
Elhelyezkedés	Kárpát-medence
Besorolás	nagytáj
Fontosabb települések	Pécs, Kaposvár, Szekszárd, Siófok, Komló, Dombóvár
Földrajzi adatok
Terület	11 350 km²
Vízterület	4 km²
Legmagasabb pont	Zengő (682 m)
Folyóvizek	Duna, Dráva, Kapos
Résztájegységek	Somogyi-dombság, Mecsek, Villányi-hegység, Baranyai-dombság, Tolnai-dombság
A Dunántúli-dombság magyarországi területei
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunántúli-dombság témájú médiaállományokat.

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj. Legnépesebb városa Pécs.

Elhelyezkedése

Egyes felfogások szerint a Dunántúli-dombság nyugat-keleti irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik. Ebben az értelemben a Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait az Alpokalja, a Balaton, a Duna folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe: 11 350 km², ami Magyarország kb. 1/9-e. Abszolút helyzete az északi szélesség 45°48' – 46°56' és a keleti hosszúság 17°05' – 18°46'.

Más felfogás szerint a Zalai-dombság nem a Dunántúli-dombsághoz, hanem a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozik, azaz ebben az értelemben a Dunántúli-dombság nyugati határa nem a Zala folyó völgye, hanem nagyjából a Kis-Balaton nyugati végétől dél felé induló, észak–déli lefutású völgy.

Földrajza

A terület nagyobb része lösszel, homokkal és agyaggal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek (kb 5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is.

A felszíne az újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből (agyag, lösz, homok) keletkezett. A Mecsek és a Villányi-hegység mészkő anyagú.

A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál. A Dunántúli-dombság nyugati fele csapadékosabb, kelet felé a csapadék mennyisége csökken, átlagos értéke 650 mm egy évben.

A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület 4%-át borítja vízfelület, szemben az országos 1%-os aránnyal. Ezeknek háromnegyedét mesterségesen hozták létre, a völgyek elárasztásával.

A Dunántúli-dombság kb 25%-át borítják erdők – ez körülbelül 200 ezer hektár. Főleg a gyertyános–tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok jellemzőek.

Területéhez tartozó vármegyék

és megyeszékhelyek

• Baranya vármegye – (Pécs)
• Somogy vármegye – (Kaposvár)
• Tolna vármegye – (Szekszárd)
• Zala vármegye – (Zalaegerszeg)

Főbb tájegységei

A Dunántúli-dombság területe négy középtájra tagolódik, ezek a Balaton-medence, Külső-Somogy, Belső-Somogy és a Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék, ezeket további kistájak alkotják.

Balaton-medence

Részei a Kis-Balaton-medence, a Nagy-berek, a Somogyi parti sík, a Balaton, a Balatoni-riviéra, a Tapolcai-medence és a Keszthelyi-riviéra.

Külső-Somogy

A Külső-Somogy területét északról a Balaton, keletről a Sió csatorna, délről a Kapos, nyugatról a belső-somogyi táj határolja. Három részre osztható: Nyugat-Külső-Somogy, Kelet-Külső-Somogy és Dél-Külső-Somogy.

Belső-Somogy

Részei a Marcali-hát, a Kelet-Belső-Somogy, a Nyugat-Belső-Somogy és a Közép-Dráva-völgy. A Belső-Somogy területét északon a Balaton, nyugaton a Zalai-dombság, délen az országhatár, keleten pedig a Külső-Somogy és a Zselic határolja

Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék

Részei a Mecsek, a Baranyai-Hegyhát, a Tolnai-Hegyhát, a Völgység, a Szekszárdi-dombság, a Pécsi-síkság, a Geresdi-dombság, a Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Zselic.

• Mecsek: Északról a Völgység, délről a Baranyai-dombság, keletről Szekszárdi dombság, és nyugatról a Zselic határolja.
• Baranyai-Hegyhát: Északról a Völgység és a Zselic, nyugatról ugyancsak a Zselic (nagyjából a Baranya-csatorna vonala), délről és keletről pedig a Mecsek határolja.

A Tolnai-dombság részei:

• Tolnai-Hegyhát: A Tolnai-Hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolta.
• Völgység: Északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek, keletről a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja.
• Szekszárdi-dombság: Északról a Tolnai-Hegyhát, nyugatról a Mecsek és a Völgység, keletről a Duna, és délről a Baranyai dombság határolja.

A Baranyai-dombság részei:

• Pécsi-síkság: Északról a Mecsek, a többi égtáj felől a Dél-Baranyai-dombság határolja.
• Geresdi-dombság: Északról a Szekszárdi-dombság határolja, a többi égtáj felől pedig a Dél-Baranyai-dombság fogja körbe.
• Villányi-hegység: A Dél-Baranyai-dombság déli részén húzódik, kelet felé a Dráva menti síkság határolja.
• Dél-Baranyai-dombság: Északról a Mecsek, a Völgység és a Szekszárdi-dombság, délről a Dráva menti síkság, keletről a Duna völgye határolja. Déli részén majdnem teljesen körbefogja a Villányi-hegységet.
• Zselic: Északról a Külső-Somogy, nyugatról a Belső-Somogy, délről az Ormánság (a Dráva menti síkság), keletről meg a Völgység a Baranyai-Hegyhát és a Mecsek határolja. Egyesek a Baranyai-dombság részeként tekintenek rá, mások nem.

Gazdaság

Mezőgazdaság

A Dunántúli-dombság mezőgazdasági hasznosítása tájegységenként igen eltérő. A csapadékosabb vidékeken, főleg a Zalai-dombság dús füvű legelőin a szarvasmarhatartás a jellemző. Keleten, a kedvező adottságú Tolnai-dombság mezőségi talajain a szántóföldi művelés a számottevőbb. A főbb termesztett növények: búza, kukorica, cukorrépa, rozs és burgonya. A Mecsek és a Villányi-hegység napos hegyoldalain megterem az őszibarack, az alma, a mandula, a füge, valamint jellemző a szőlő is.^[1]

Ipar

A Dunántúli-dombság gazdag ásványkincsekben. Jelentős kőolaj- és földgázkészletek találhatók itt, valamint hasznosították a Mecsek területén található uránércet és feketekőszenet, de mára az összes bányát bezárták.

Az iparban jelentős az élelmiszeripar szerepe, több tejüzem, húsüzem, konzervgyár is épült. Kaposváron textilgyár is létesült. A kitermelt kőolajat a vegyipar dolgozza fel, nagyobb finomító található Zalaegerszegen, ahol üzemanyagot is előállítanak. Szekszárdon jelentős a mezőgazdasági gépgyártás.^[1]

Jegyzetek

Irodalom

• Pécsi-Sárfalvi: Magyarország földrajza. Akadémia Könyvkiadó, 1960.
• Dr. Futó József: Általános természetföldrajz Tankönyvkiadó, 1984.
• Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő: A Dunántúli-dombság (Magyarország tájföldrajza), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-05-2025-7

Szakcikkek

• Tóth Sándor: A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája, Natura Somogyiensis, 2010. 16. sz. 1-188. oldal (letöltés: [1])
• Szabó Gergely: Adatok a Dunántúli-dombság nagylepke faunájához (Lepidoptera: Macrolepidoptera), Natura Somogyiensis, 2007. 10. sz. 331-339. oldal
• Fazekas Imre: A magyarországi makrorégiók Cochylini faunája (Lepidoptera: Tortricidae), I. A Dunántúli Dombság, Állattani közlemények, 1995. (80. köt.) 1. sz. 35-56. oldal

További információk

• Természeti értékek a Dunántúli-dombság területén
• A Dunántúli-dombság növényzete
• A Dunántúli-dombság és a Mecsek főbb látnivalói