Emődy József

Felsővásárdi Emődy József (Kisvicsáp, 1857. február 28. – Surányka, 1920. június 9.^[1]) gazdasági egyesületi elnök, földbirtokos, országgyűlési képviselő.

Nagyapja Emődy János (1791^[2]-?) Nyitra vármegye alispánja és követe,^[3] apja Emődy Vince neves ügyvéd volt.

Iskoláit Nyitrán és Pozsonyban a főreáltanodában (főreáliskola), felsőbb tanulmányait pedig a zürichi és budapesti műegyetemeken végezte. A mérnöki kurzus befejeztével 1878-ban beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára,^[4] ahol 1880-ban megszerezte a mezőgazdasági oklevelet.

1880-ban az országos filoxéra kísérleti állomás asszisztense lett, mely állásban azonban csak három hónapig maradt meg, miután a sopronmegyei gazdasági egyesület 1880-ban titkárává választotta. Emődy magyar és német nyelven szerkesztette az egyesület Gazdasági Értesítőjét, illetve 1884-ben Németországban járt tanulmányúton. Sopron város közgazdasági előadója is volt. 1884-ig maradt, amikor is Suránkán átvette atyjától annak suránkai birtokát.

A nyitramegyei gazdasági egyesület 1888-ban alelnökévé, majd 1897-ben Odescalchi Géza ellenében elnökévé választotta meg. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályának alelnöke, igazgató-választmányi s a Magyar Gazdaszövetség választmányi tagja. A Hangya igazgatósági tagja, az Országos Központi Hitelszövetkezet választmányi tagja. Élénk részt vett a III. és IV. országos, valamint a millenniumi nemzetközi gazdakongresszusok szervezésében és működésében. A szövetkezeti mozgalmakban vett részt aktívan. Nyitra megye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának is tagja.

1906-ban Veszelovszky Ferenc ellenében alkotmánypárti képviselőnek választották a szenici választókerületből.^[5] Az országgyűlésben a közgazdasági bizottság tagja volt.

Az első világháború alatt a bevonult Buday Barna helyére került tanácstagként az öttagú Kivándorlási Tanácsba, mely azonban érthető okokból nem fejtett ki különösebb tevékenységet.^[6] A Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja, és a Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület elnöke volt.^[7] 1880-1884 között

Suránykán volt úrilaka és mintagazdasága.^[8] Felesége beckói Blaskovich Gizella (Blaskovich Mór lánya) volt. Gyermekei Perczelné E. Erzsébet, Nagy Emilné^[9] E. Ilona, József, Miklós és Vince.

Különböző lapokban (Hazánk, Az Ország) publikált.

• 1894 A fölvidék veszedelme.
• 1897-ben „Mit tegyünk? magyar agrárpolitika az igazi” czímű tanulmánya.
• 1908 Gróf Károlyi Sándor a magyar gazdák szervezkedő gyülekezetein. In: Tizenkét év a Magyar Gazda-szövetség életéből. 1896-1908. Budapest.
• Mit tegyünk?

• Faith Fülöp 1940: Nyitrai fejfák. Nyitra, 23.
• Fabro Henrik – Ujlaki József 1906 (szerk.): Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 90.
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. 288-289.