Erland Josephson

Erland Josephson
Született1923. június 15.[1][2][3][4][5]
Kungsholm egyházközség[6]
Elhunyt2012. február 25. (88 évesen)[7][1][2][3][4]
Adolf Fredriks parish[6]
Állampolgárságasvéd
Házastársa
  • Kristina Adolphson (1959–1989)
  • Ulla Åberg
  • Annika Tretow
Gyermekei
  • Charlotta Larsson
  • Fanny Josephson
  • Ludvig Josephson
SzüleiGunnar Josephson
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Eugene O'Neill-díj
  • Litteris et Artibus (1973)
  • Swedish Academy's Theatre Award (1987)
  • De Nio's Special prizes (2002)
Halál okaParkinson-kór
SírhelyeMosaic Cemetery, Northern Cemetery (kvarter G grav 2440)[8]
  • IMDb
  • PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Erland Josephson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erland Josephson (Stockholm, 1923. június 15. – Stockholm, 2012. február 25.) svéd színész, forgatókönyvíró, rendező.

Pályafutás

1956-ban lépett először színpadra, az 1960-as évek végén már a Svéd Királyi Színház(wd) művészeti igazgatója volt. Vezetése alatt a társulat sikeresen turnézott Európában. Az Ingmar Bergman szellemi vonzásában fejlődő színészek közül – Liv Ullmann-nal és Max von Sydow-val ellentétben – a kevésbé ismert személyiségek közé tartozik. De valószínűleg ő a legsokoldalúbb mindannyiuk közül. Nemcsak forgatókönyveket írt, filmrendezőként is kipróbálta magát, rádiójátékokat készített és verseket költött. Bergmannal készült leghíresebb munkái a Suttogások és sikolyok, a Jelenetek egy házasságból és az Őszi szonáta. Nemzetközi karrierje sincs híján a nagy mesterekkel való együttműködéseknek, kétszer forgatott Budapesten Szabó Istvánnal (Hanussen, Találkozás Vénusszal), szerepelt Peter Greenaway Prospero könyvei című filmjében, az orosz Andrej Tarkovszkij két utolsó, külföldi produkciójában, a Nosztalgiában és az Áldozathozatalban és komor, balladisztikus filmjeiről ismert Theo Angelopoulosz Harvey Keitel főszereplésével készült Odüsszeusz tekintete című filmjében. Sven Nykvist Bergman-ihlette rendezői bemutatkozásában, Az ökörben is szerepet kapott. Hollywood is szerepet kínált neki a Cápa című film folytatásában, ő visszautasítva, azt állítván, hogy „inkább vívok szellemi csatákat Liv Ullmann-nal, minthogy valami cápával viaskodjak”. Egy időben a híres svéd drámaíró, August Strindberg utolsó feleségével élt együtt. Évekig Parkinson-kórban szenvedett. 2012. február 25-én hunyt el 88 évesen.

Család

Erland Josephson 1984-ben

Erland Josephson első felesége, 1947-től[9] 1951-ig[10], Nils Wahlbom színész lánya, Kerstin Wahlbom (1922–2014) volt. 1951-ben Annika Tretow (1919–1979)[11][12] színésznővel való kapcsolatából ikerfiai születtek. 1957-ben Barbro Larsson színésznőtől lánya született, Charlotta Larsson, aki szintén színésznő.

1959-ben[13] Josephson másodszor is megnősült, Kristina Adolphson színésznőt vette el. Házasságuk 1989-ig[10] tartott, két gyermekük született, Ludvig és Fanny, akik színművészetben és a filmgyártásban dolgoznak. 2000-től haláláig Josephson harmadszor is házas volt, Ulla Åberg drámaírónő volt a felesége.

A színházirendező, Ludvig Josephson Erland Josephson dédapjának testvére volt. Josephson rokonságban áll Ernst Josephson festőművésszel, valamint Ragnar Josephson művészettörténésszel.

Fontosabb filmjei

  • 1950: A boldogság felé (Till glädje) − Bertil
  • 1958: Az élet küszöbén (Nära livet) − Anders Ellius
  • 1958: Arc (Ansiktet) − Egerman konzul
  • 1968: A lányok (Flickorna) − Carl
  • 1968: Farkasok órája (Vargtimmen) − von Merkens báró
  • 1969: Szenvedély (En Passion) − Elis Vergerus
  • 1972: Suttogások és sikolyok - (Viskningar och rop) − David
  • 1973: Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett äktenskap) − Johan
  • 1976: Színről színre (Ansikte mot ansikte) − Dr. Tomas Jacobi
  • 1978: Őszi szonáta - (Höstsonaten) − Josef
  • 1981: Montenegro (Montenegro eller Pärlor och Svin − Martin Jordan
  • 1982: Fanny és Alexander (Fanny och Alexander) − Isak Jacobi
  • 1983: Nosztalgia (Nostalghia) − Domenico
  • 1984: Próba után (Efter repetitionen) − Henrik Vogler
  • 1986: Áldozathozatal (Offret) − Alexander
  • 1988: A lét elviselhetetlen könnyűsége (The Unbearable Lightness of Being) − nagykövet
  • 1988: Hanussen − Dr. Bettelheim
  • 1991: Az ökör (Oxen) − Sigvard Silver
  • 1991: Találkozás Vénusszal (Meeting Venus) − Jorge Picabia
  • 1991: Prospero könyvei (Prospero's Books) − Gonzalo
  • 1994: Álomjáték - (Drømspel) − vak férfi
  • 1995: Odüsszeusz tekintete (To viemma tou Odyssea) − S.
  • 1997: Dúl-fúl és elnémul (Larmar och gör sig till) − Osvald Vogler
  • 2000: Hűtlenek (Trölosa) − Bergman
  • 2003: Saraband − Johan

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. december 26., Josephson, Erland
  7. ↑ Erland Josephson. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  8. ↑ https://norrabegravningsplatsen.se/sten-nr-537-erland-josephson/, Norra begravningsplatsen.se, 2017. május 5.
  9. ↑ Stockholms stadsarkiv, Matteus kyrkoarkiv, volym E I a:49 (lysningsbok 1947), 411.o.
  10. ↑ a b (2022. április 7.) „Sveriges befolkning (databaser)” (svéd nyelven). Wikipedia.  
  11. ↑ "Det är svårt att tala om" (svéd nyelven). www.aftonbladet.se. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  12. ↑ (2022. április 7.) „Sveriges befolkning (databaser)” (svéd nyelven). Wikipedia.  
  13. ↑ Stockholms stadsarkiv, Kungsholms kyrkoarkiv, volym E I:59 (lysnings- och vigselbok 1957–1961), 89.o.

További információk

Nemzetközi katalógusok
  • Filmművészet Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap