Feketekút
Feketekút (Šambron) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1411 |
Polgármester | Štefan Petrus |
Irányítószám | 065 45 (pošta Plavnica) |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 376 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 32 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 671 m |
Terület | 12,95 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556, 20.7549.225556°N 20.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556, 20.7549.225556°N 20.750000°E | |
Feketekút weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketekút témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Feketekút (szlovákul: Šambron, németül: Schönbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
Ólublótól 14 km-re délkeletre, a Tarca és a Poprád között fekszik.
Története
A falu keletkezése a 14. századra tehető. 1366 után alapították a német jog alapján, de csak 1411-ben „villa Feketekwth” néven említik először abban az oklevélben, melyben Rikolf unokája Henrik, Berzevice várának társbirtokosa megvásárolja. Az írott források ezután hol a magyar, hol a német nevén említik. A szlovák név a német névből keletkezett. 1427-ben 16 adózó portát számláltak a faluban, lakói azonban később elszegényedtek. 1470-ben „Swarczbron” néven említi írott forrás. A 16. században keletről ruszinokat telepítettek ide, ortodox templomuk is ekkor épült. 1600-ban 14 lakóház állt a településen, lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szűcs- és tímármesterséggel foglalkoztak. 1787-ben még 60 házas kisközség volt 485 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FEKETEKÚT. Schwartzbrun. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzevitzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához közel, ’s ennek filiája, Héthárshoz más fél mértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, réttye, legelője is jó.”[2]
1828-ra már 119 ház volt a faluban 878 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketekut, Schambron, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vgye szélén, Palocsához 1 mfld: 12 rom., 854 görög kath. lak. Görög paroch. templ. Szép fenyves. Sovány föld. F. u. Berzeviczy nemz. Eperjeshez 8 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 846, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 437 lakosából 411 szlovák volt.
2011-ben 410 lakosából 310 szlovák és 77 ruszin.
Nevezetességei
- Mai Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1872-ben épült romantikus historizáló stílusban, neoromán elemekkel, sokszögzáródású szentéllyel és sokszögű toronnyal. A II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. Ikonosztáza új, mellékoltárai késő barokk stílusúak.
További információk
- Községinfó
- Feketekút Szlovákia térképén
- Története szlovák nyelven
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap