Felkai-tó

Felkai-tó
Ország(ok)	Szlovákia
Hely	Magas-Tátra, Felkai-völgy
Hosszúság	350 m = 0,35 km
Szélesség	90 m = 0,09 km
Felszíni terület	2,241 ha = 0,02241 km2
Legnagyobb mélység	4,6 m
Tszf. magasság	1663 m
Elhelyezkedése
Felkai-tó Pozíció a Tátra térképén
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 09′ 21″49.1583, 20.155849.158300°N 20.155800°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 09′ 21″49.1583, 20.155849.158300°N 20.155800°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felkai-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Felkai-tó (szlovákul Velické pleso) a Magas-Tátra déli oldalának egyik kisebb tava Szlovákiában. Partján épült a Sziléziai menedékház.

A tó Tátraszéplak (Tatranská Polianka) feletti Felkai-völgy (Velická dolina) felső részében fekszik, 1641 m magasságban.^[1]

Az első kőépület 1871-ben a Felkai-tó keleti partján állt. Blasy-menedékház (Blasyho chata) Felkai-tavi menedékház az építtetőjéről, illetve az elhelyezkedésről kapta a két nevét. 1874 márciusában a Gránátfalról lezúduló lavina elsodorta. Tátrafüred igazgatója Blasy Ede építette, a gondnok nélküli kőből épült háromszobás épületet a fürdővendégek anyagi támogatásával.

Hunfalvy-menedékház (Hunfalvyho chata) Hunfalvy-kunyhó: 1878-ban a tótól délkeletre kisebb famenedéket építettek, melyet a híres geográfusról, Hunfalvy Jánosról neveztek el. A házban volt egy társalgó és hálószoba, valamint konyha és kamra. A Sziléziai menedékház megnyitásáig a nyári hónapokban a háznak valamelyik kiszolgált kalauz volt a gondnoka. A fokozódó turistaforgalmat rövidesen nem bírta kielégíteni a szerény kis épület, melyről a lengyel Radzikowski 1886-ban így panaszkodik: „A házban tetőn, kenyéren és pálinkán kívül semmit sem kapni.” A közeli Sziléziai menedékház megépítése után a „régi háznak” (így különböztették meg az „új háztól”) is nevezett épületben éjszakai menedék működött a hordárok és a hegyi vezetők számára, míg 1913-ban le nem égett.

A Felkai turistalak (Felka) a Felkai-tó közelében 1861-ben épült, de 1874-ben súlyosan megrongálódott.

Sziléziai menedékház vagy más néven Sziléziai ház (1676 m) (Sliezsky dom): 1895-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) sziléziai szekciója felépíttette a tó nyugati partján az első Sziléziai házat, először mint földszintes faépületet. A Sziléziai menedékház ma is fogadja vendégeit.

• 
  Az egykori Hunfalvy-menedékház
• 
  A Sziléziai menedékház a Felkai-tó partján
• 
  A Szilézia ház és környéke

• A Batizfalvi-tóhoz a Batizfalvi-völgyben: a piros jelzésen (Magisztrála), 1 ó 30 p.
• A Poprádi-tavi Hegyi Szállóhoz, a Menguszfalvi-völgyben: a piros jelzésen (Magisztrála), 4 ó.
• Javorinára a Lengyel-nyergen át: a zöld jelzésen és a Poduplaszki-völgyön végig a kék jelzésen, összesen 6 ó.
• A Hosszú-tavi menedékházhoz, a Nagy-Tarpataki-völgybe, a Lengyel-nyergen: a zöld jelzésen és a Rovátkán át: a kék jelzésen.

• Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Késmárk-Budapest, 1926
• Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1978 ISBN 963 253 284 8
• Adamec, Vladimir: A Magas-Tátra. Turistakalauz, Sport Kiadó, Pozsony, 1969
• Soós Ferenc: Magas-Tátra turistakalauz, Bíbor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9639103683
• Scheirich László: A mi Magas-Tátránk, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005 ISBN 8089032559
• Klaus Gattinger: A Magas-Tátra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9639353388
• Nagy Árpád: 250 Tátrai túra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639353626
• Daniel Kollár-Ján Lacika-Roman Malarz: A szlovák és a lengyel Tátra, DAMAJA, 1998
• Julius Andrási - Witold H. Pariski: Válogatott hegymászóutak 1972; Magyar kéziratos fordítás, Vörös Meteor Hegymászóklub, 1978
• Bucsek Henrik, A magyar hegymászás története 1873-ig, (Hegymászó Híradó, 1973., 3. szám, 3-11. o.)