Frigyes Ágost oldenburgi nagyherceg

Frigyes Ágost
Oldenburgi Nagyhercegség
Uralkodási ideje
1900. június 13. – 1918. november 11.
Elődje	II. Péter
Utódja	megszűnt a monarchia
Uralkodóház	Oldenburg-ház
Született	1852. november 16.[1] Oldenburg
Elhunyt	1931. február 24. (78 évesen)[1] Rastede
Nyughelye	nagyhercegi mauzóleum, Gertrudenfriedhof, Oldenburg
Édesapja	II. Péter oldenburgi nagyherceg
Édesanyja	Erzebet szász–altenburgi hercegnő
Házastársa	Erzsébet Anna porosz hercegnő Erzsébet Alexandrina mecklenburg-schwerini hercegnő
Gyermekei	Zsófia Sarolta oldenburgi hercegnő Miklós oldenburgi herceg Duchess Altburg of Oldenburg Ingeborg Alix von Oldenburg Duchess Margarete of Oldenburg Alexandrine von Holstein-Gottorp Frigyes Ágost oldenburgi herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyes Ágost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frigyes Ágost,^[2] németül: Friedrich August von Oldenburg (Oldenburg, 1852. november 16. – Rastede, 1931. február 24.) oldenburgi nagyherceg, az Oldenburgi Nagyhercegség(wd) utolsó uralkodója volt 1900 és 1918 között.

Frigyes Ágost 1852. november 16-án született Oldenburgban, ő volt II. Péter (1827–1900) oldenburgi nagyherceg és Erzsébet szász-altenburgi hercegnő elsőszülött gyermeke. A nagyhercegi párnak még egy fia született, 1855. június 27-én: György Lajos (1855–1939) herceg.

A fiúk nevelését 1861-től Otto von Parseval bajor katonatiszt végezte. Frigyes Ágost később a bonni, strasbourgi, illetve a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányokat. Részt vett az 1870-71-ben zajló porosz-francia háborúban.

Képzése végén, 1874-75 folyamán tanulmányútra ment, mely során ellátogatott Kisázsiába, Konstantinápolyba, Palesztinába, valamint Egyiptomba.

1878. február 18-án feleségül vette Erzsébet Anna porosz hercegnőt, házasságból két gyermek származott:

• Zsófia Sarolta (1879–1864) Eitel Frigyes porosz herceghez ment feleségül.
• Margit (1881–1882)

Erzsébet Anna hercegnő 1895. augusztus 28-án, 38 évesen elhunyt. Frigyes Ágost az Oldenburgban ekkor felépített új palotáját néhai feleségéről nevezte el (Elisabeth-Anna-Palais)

1896. október 4-ikén Frigyes Ágost feleségül vette Erzsébet (1869–1955) mecklenburg-schwerini hercegnőt, II. Frigyes Ferenc mecklenburg-schwerini nagyherceg lányát. A házasságból hat gyermek született:

• Miklós (1897–1970) trónörökös, Ilona waldeck-prymonti hercegnőt vette feleségül.
• Frigyes Ágost (*/† 1900) Alexandrina ikertestvére.
• Alexandrina (*/† 1900) Frigyes Ágost ikertestvére.
• Ingeborg Alix (1901–1996) István schaumburg-lippei herceghez ment feleségül.
• Altburg Mária Matilda (1903–2001) Jósiás waldeck-prymonti herceghez ment feleségül.

Édesapja, II. Péter nagyherceg 1900. június 13-án elhunyt, így ő lett Oldenburg új uralkodója. Frigyes Ágost érdeklődött a technikai újítások iránt, ugyanakkor politikai felfogását a konzervativizmus jellemezte, amellett támogatta II. Vilmos császárt és a német birodalmi törekvéseket. Fő érdeklődési köre a tengerészet volt, a német uralkodók közül ő volt az egyetlen, akit a császár tengernaggyá nevezett ki. Számos fejlesztést hajtott végre országában, elsősorban a vízi utakat és a kikötőket igyekezett korszerűsíteni, amivel hozzájárult az ipar fellendüléséhez. Ezek miatt alattvalói körében népszerűnek számított.

1908 májusában több német uralkodóval együtt Bécsbe látogatott, hogy köszöntse Ferenc József császárt uralkodásának 60. évfordulóján.^[3] Ebből az alkalomból a magyar királyi Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki.^[4]

1914-ben az Oldenburgi Nagyhercegség a Német Császárság részeként belépett az I. világháborúba (az állam hadserege egy gyalog-, és egy dragonyosezredből, valamint két tüzérütegből állt). 1914. szeptember 24-én az oldenburgi nagyherceg megalapította a saját magáról elnevezett Frigyes Ágost-kereszt kitüntetést, kimondottan a harcoló katonák elismerésére céljából.

A nagyherceg mindvégig támogatta a háborút. Kiállt amellett, hogy a Német Császárságnak további európai területeket kell szereznie, a győzelem esetén pedig Belgiumot, illetve Franciaországot (utóbbit két részre osztva) vazallus állammá kell tenni. Határozottan elutasította a Reichstag(wd) által 1917-ben javasolt békemegállapodást.

IV. Károly király 1917. január 30-án Badenben kiadott rendeletével Frigyes Ágost oldenburgi nagyherceget nevezte ki a cs. és kir. 12. gyalogezred ezredtulajdonosává.^[5]

1918. november 11-én lemondott a trónról és rastede-i kastélyába vonult vissza.

Költségei fedezése céljából az elődei által összegyűjtött képzőművészeti alkotások egy részét külföldön értékesítette. A befolyt összeget nagyrészt egy húsüzem alapításába fektette, amely azonban 1927-ben tönkrement. Mivel az eladott műtárgyak között számos jelentős alkotás volt, az egykori nagyherceg eljárása jelentős ellenérzéseket váltott ki, és később ez vezett egy, a német kulturális javak védelméről szóló törvény megalkotásához.

Frigyes Ágost 1931. február 24-én hunyt el rastede-i kastélyában. Az oldenburgi Gertrudenfriedhof temetőben álló nagyhercegi mauzóleum kriptájában helyezték örök nyugalomra.^[6]

Frigyes Ágost szenvedélyes hajós volt. Első jachtját, a Lehnsahn (I)-et 1881-ben szerezte be, ezt követte 1890-ben a nagyobb méretű Lehnsahn (II), amely már hosszabb utak megtételére is alkalmas volt. 1895. július 5-én az Elsfleth-ben működő oldenburgi tengerészeti iskolában letette a hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát.

1900-ban megválasztották a német Hajóépítési Műszaki Társaság (Schiffbautechnischen Gesellschaft), valamint a Német Iskolahajó Szövetség (Deutschen Schulschiff-Verein) elnökévé. Utóbbi szervezet célja vitorlás iskolahajók építése volt, a tengerészképzés elősegítése végett. Tevékenységük nyomán 1901-ben bocsátották vízre az oldenburgi nagyhercegnéről elnevezett Großherzogin Elisabeth^[7]-et, 1914-ben pedig a Großherzog Friedrich August^[8]-ot.

Már az uralkodói cím elnyerése után, 1901-ben állt szolgálatba a Lensahn (III), amely már valódi luxusjachtnak épült. A nagyherceg számos utat tett meg a hajón családjával együtt. 1902-ben az Adriára látogatott el, ekkor Fiumében is kikötött.^[9]

1904-ben szabadalmat jelentett be egy általa tervezett hajócsavarra, amelyet "Niki-propellernek" nevezett el. A találmányért a Hannoveri Műszaki Főiskola (Technischen Hochschule Hannover) díszdoktori címet adományozott neki.

1910-ben bocsátották vízre a Helgoland-osztályú SMS Oldenburg csatahajót. A hajó keresztanyaságát Zsófia Sarolta hercegnő vállalta el, az avatóbeszédet Figyes Ágost mondta el.

Szerepelt az 1917-ben megjelent Zwei blaue Jungen című játékfilmben. Az alkotás a német tengerészet népszerűsítésére szolgált, a cselekmény egy része a Großherzog Friedrich August iskolahajón játszódott. A nagyherceg önmagát alakította a filmben.

Frigyes Ágost nagyherceg, Norvégia örököse, Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege, Lübeck és Birkenfeld fejedelme, Jever és Kniphausen ura.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich August (Oldenburg, Großherzog) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hessische Biografie: Oldenburg, Friedrich August Erbgroßherzog von (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)