Gerenda (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gerenda (egyértelműsítő lap).

Gerenda (Hriadky)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1320
Polgármester	Mihal Rohaľ
Irányítószám	076 22
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	417 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	136 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	109 m
Terület	3,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 42′ 24″48.7, 21.70666748.700000°N 21.706667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 42′ 24″48.7, 21.70666748.700000°N 21.706667°E
Gerenda weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerenda (szlovákul: Hriadky) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Tőketerebestől 8 km-re északra, a 19-es és 79-es utak kereszteződésében fekszik.

1321-ben „Gerenda Inferior” alakban említik először, amikor Károly Róbert király a gálszécsi uradalommal együtt hívének, a Boksa nembeli Peten fia Péternek adja. A 15. században a Sempsey, és Széchy, később a Tárcsy, Rákóczi, Daróczi családok birtoka. 1601-ben a terebesi uradalom része 17 jobbágytelekkel. 1637-ben a Drugeth családé, 1663-ban a Bocskaiaké. 1715-ben 21 ház nélküli jobbágytelke és 2 lakott háza volt. 1787-ben 45 házában 346 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERENDA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbféle vallásúak, fekszik észak. Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán.”^[2]

1828-ban 48 háza és 353 lakosa volt. A 18-19. században a Barkóczy család tulajdonában találjuk.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gerenda, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Gálszécs fil. 92 római, 201 görög kath., 36 ref., 28 zsidó lak., 228 hold szántófölddel. F. u. többen.”^[3]

A 20. században az Andrássy család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerenda, kisközség a Tapoly-völgyben. Van 71 háza és 401 tótajkú lakosa, kiknek nagyobb része gör. kath. vallású. Mind postája és távírója, mind pedig vasúti állomása Gálszécs. Legelőször 1478-ban találjuk említve, a mikor a Sempseieket iktatják egyes részeibe. A Széchiek is birtokosai voltak, kik 1487-ben részüket a Tárczaiaknak zálogosítják el. 1500-ban Sztrithei Ozsvátot iktatják egy rész birtokába, de ugyanakkor a Csapiak és osztályos társaik is a birtokosok közé tartoznak. Az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczet, Tussay Sándort, Bacskay Miklóst és Csapy Ferenczet találja itt s ugyanakkor iktatják be Drugeth Györgyöt is. 1600-ban a Daróczyak is szerepelnek, 1637-ben pedig ismét Drugeth György kap itt kir. adományt. 1663-ban Bocskay István és Soós György a földesura. Ezeknek az utódai birtokolják azután egész a XVIII. század végeig, a mikor a Kácsándy, Fáy, Pekáry, Szemere, Nemessányi, Puky, Szilassy, Kálnássy, Péchy, Pothurnay és Ghiczy családok közt oszlik meg. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Ezt a községet sem kerülte ki az 1663-ban dúlt pestis. Templom nincs a községben.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

1910-ben 397-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 489 lakosából 488 szlovák volt.

2011-ben 451 lakosából 442 szlovák.

• A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1999-ben épült.
• Görögkatolikus templom.

• Községinfó
• Gerenda Szlovákia térképén
• E-obce.sk