Gyulaj

Ez a szócikk a Tolna vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Gyulaj (egyértelműsítő lap).

Gyulaj
Gyulaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Polgármester	Selmeci László (független)[1]
Irányítószám	7227
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	815 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	70,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 27″, k. h. 18° 17′ 29″46.507511111111, 18.29138055555646.507511°N 18.291381°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 27″, k. h. 18° 17′ 29″46.507511111111, 18.29138055555646.507511°N 18.291381°E
Gyulaj Pozíció Tolna vármegye térképén
Gyulaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyulaj község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban. 7082 hektáros kiterjedésével a megye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe.^[3]

Fekvése

Tamásitól délre, a Gyulaji erdő déli peremén helyezkedik el. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a Hőgyész-Dombóvár közti 6532-es útról Kurdnál kiágazó, csaknem 10 kilométer hosszú 65 158-as úton érhető el. Keleti szomszédjával, Szakállyal csak egy önkormányzati fenntartású út köti össze, északi és keleti szomszédai, Tamási és Dalmand felől közúton csak kerülővel közelíthető meg.

Története

A község nevével 1357-től találkozunk írásos emlékben. A település valaha két részből állt. Gyulán laktak a magyarok, Jováncán pedig a rácok, ahogy errefelé a törökök kiűzése után itt maradt ortodox vallású délszlávokat nevezték. A kettő összevonásából alakult ki a község ma használt elnevezése: Gyulaj.

A mai lakosok tömör egyszerűséggel határozzák meg, pontosan meddig is tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”. Ebben a humorosnak tűnő megfogalmazásban fontos népi tapasztalat bújik meg: a két eltérő népességű település gyulai részén a mezőgazdasági termeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkozó magyarok, Jováncán pedig a kevésbé letelepült életmódot folytató, állattartó rácok közötti életmódbeli különbség lényegét fogalmazták meg így.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Müller Márton (független)^[4]
• 1994–1998: Müller Márton (független)^[5]
• 1998–2002: Nemes László (független)^[6]
• 2002–2006: Nemes László (független)^[7]
• 2006–2010: Dobos Károlyné (független)^[8]
• 2010–2014: Dobos Károlyné (független)^[9]
• 2014–2017: Dobos Károlyné (független)^[10]
• 2017–2019: Selmeci László (független)^[11]
• 2020-től: Selmeci László (független)^[1]

A településen 2017. április 23-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.^[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.^[11]

A 2019. október 13-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett Gyulajon eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Aznap a 650 szavazásra jogosult lakos közül 389 fő járult az urnákhoz, hárman érvénytelen szavazatot adtak le, a 386 érvényes szavazatból pedig egyformán 188-188 esett két független jelöltre, Horváth Lajosra és Selmeci Lászlóra. (A posztért elindult még egy harmadik független jelölt is, de ő mindössze tíz szavazatot szerzett.)^[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2020. január 19-én tartották meg, ezen már csak a holtversenyben részes két jelölt indult el.^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 36,9% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 2,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (12,4% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei

A részben zárt Gyulaji erdőben található Európa legjelentősebb dámvad állománya, mely méltán világhírű. Gyulaji Rezervátum, 1971-ben alakították ki dámszarvasoknak. A területről a krónikák azt írják, hogy a 19. században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje. A 7800 hektár terület 90%-a erdő, az egyik legszebb völgyben pedig két horgásztó is található. A terület kedvelt a vadászok körében. Vaddisznóból több száz kerül évente terítékre, rendszeresen rendeznek hajtásokat is. Korábban Esterházy-birtok volt.^[15]

Gyulaj az irodalomban

• Gyulaj az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Örkény István Ki a gyilkos? című egyperces novellájának.

Jegyzetek

További információk

• Gyulaj honlapja
• Gyulaj a Dombóvári kistérség honlapján

Kapcsolódó szócikkek