Három fenség és öt császár kora
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Átírási segédlet | |
Szan-huang vu-ti | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 三皇五帝 |
Egyszerűsített kínai | 三皇五帝 |
Mandarin pinjin | Sānhuáng wǔdì |
Wade–Giles | San1-huang2 Wu3-ti4 |
A három fenség és öt császár kora a kínai történelem legkorábbi legendás korszaka, amely jóval megelőzi a történeti dinasztiákat. A konfucianizmus előretörésének és térnyerésének köszönhetően a régi kínai világ legősibb mítoszai az írott formában feljegyzett, krónikákba foglalt történelem részévé váltak. Ez a történelemformálás még a Han-dinasztia idején zajlott, melynek során az i. e. 3. évezred kezdetéig visszamenően összegyűjtötték és megpróbálták időrendbe állítani a töredékes formában fennmaradt mítoszokat, legendákat és vallással kapcsolatos eseményeket, melyeket később történelmi tényeknek tekintettek. Így azok a kultúrhéroszokat, akiket az i. e. 5-3. század különböző vallásos vagy világi közösségei patrónusul választottak, s akiknek az emberiség legalapvetőbb intézményeit, és a környezethez való alkalmazkodás képességét köszönhette, beillesztették a kronologikus történelmükbe. Így a legendás kultúrhéroszok hivatalosan is a kínai történelem részeseivé váltak.
A három fenség kora
A legendákból és kultúrhéroszok felhasználásával historizált kínai történelem az úgy nevezett „három" fenség” (szan huang (san huang) 三皇) korával kezdődik. Abban azonban már eltérnek a források, hogy mely három kultúrhérosz tartozik a „három fenség” csoportjába. A legstabilabb helye Fu-hszi (Fuxi)nak 伏羲 és Sen-nung (Shennong)nak 神農 van. Az előbbi a hagyomány szerint kb. i. e. 2800-tól i. e. 2737-ig, az utóbbi pedig kb. i. e. 2737-től kb. i. e. 2698-ig uralkodott. Az alábbi táblázatban a különböző forrásokban szereplő „három" fenség” neve szerepel:
Források | Három fenség |
---|---|
A történetíró feljegyzései | Égi fenség (Tien huang (Tian huang) 天皇), Földi fenség (Ti huang (Di huang) 地皇), Taj (Tai) fenség (Taj huang (Tai huang) 泰皇) vagy Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農 |
Ti vang si-hszi (Di wang shixi) 《帝王世系》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝 |
Si pen (Shi ben) 《世本》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝 |
Paj-hu tung-ji (Baihu tongyi) 《白虎通義》 | (1. változat) Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Csu Zsung (Zhu Rong) 祝融 (2. változat) |
Feng-szu tung-ji (Fengsu tongyi) | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農 |
Ji-ven lej-csü (Yiwen leiju) 《藝文類聚》 | Égi fenség (Tien huang (Tian huang) 天皇), Földi fenség (Ti huang (Di huang) 地皇), Emberi fenség (Zsen huang (Ren huang) 人皇) |
Tung-csien vaj-csi (Tongjian waiji) 《通鑑外紀》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Kung-kung (Gonggong) 共工 |
Csun-csiu jün-to su (Chunqiu yundou shu) 《春秋運斗樞》 Csung-csiu jüan-ming pao (Chunqiu yuanming bao) 《春秋元命苞》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Nü-va (Nüwa) 女媧, Sen-nung (Shennong) 神農 |
Sang-su ta-csuan (Shangshu dazhuan) 《尚書大傳》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Szuj-zsen (Suiren) 燧人 |
Ti vang si-csi (Di wang shiji) 《帝王世紀》 | Fu-hszi (Fuxi) 伏羲, Sen-nung (Shennong) 神農, Huang-ti (Huangdi) 黃帝 |
Az öt császár kora
A kínai történelem következő, legendás alakokból historizált korszaka az úgy nevezett „öt császár” (Vu ti (Wu di) 五帝) kora. A források ebben az esetben sem egységesek. A hagyomány szerint ez a korszak egészen a Nagy Jü (Yu) által megalapított Hszia (Xia)-dinasztia megjelenéséig, kb. i. e. 2070-ig tartott.
Források | Öt császár |
---|---|
A történetíró feljegyzései | Huang-ti (Huangdi) 黃帝, Csuan-hszü (Zhuanxu) 顓頊, Ku 嚳, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun) 舜 |
Ti vang si-csi (Di wang shiji) 《帝王世紀》 | Sao-hao (Shaohao) 少昊, Csuan-hszü (Zhuanxu) 顓頊, Ku 嚳, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun) 舜 |
Ji csing (Yi jing) 《易經》 | Taj-hao (Taihao) 太昊, Jen-ti (Yandi) 炎帝, Huang-ti (Huangdi) 黃帝, Jao (Yao) 堯, Sun (Shun) 舜 |
Megjegyzések
Források
Irodalom
- ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Kapcsolódó cikkek
- Kínai mitológia
- Hszia-dinasztia
- Sárga Császár
- Fu-hszi
- Nü-va
- Csuan-hszü
- Szuj-zsen
További információk
- Kína-portál
- Ókorportál