Haraszt (település)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Haraszt (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a szlovákiai Chrasť nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Chrást (egyértelműsítő lap).

Haraszt (Chrasť nad Hornádom)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1344
Polgármester	Marián Melega
Irányítószám	053 63
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
Népesség
Teljes népesség	904 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	424 m
Terület	9,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′48.93333333, 20.748.933333°N 20.700000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′48.93333333, 20.748.933333°N 20.700000°E
Haraszt weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Haraszt (szlovákul: Chrasť nad Hornádom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 10 km-re keletre, a Hernád partján fekszik.

Története

Birtokként 1280-ban „Horost” néven említik először. Magát a települést 1344-ben említik írott forrásban, de egyes történészek szerint temploma már a 9. században is állt. Mivel a település a Gömör-Szepesi-érchegység közvetlen közelében fekszik, valószínűnek tűnik, hogy a középkorban lakói főként bányászok voltak. A 14–15. században a közeli bányákban dolgoztak. A 15. századtól birtokosai, a Máriássy és Márkus családok a bányászatot a hegység további területeire terjesztették ki. 1605-ben a településnek négy háza állt. 1700-ban az egyházi vizitáció 139 lelket számlált a faluban, ebből 48 katolikus és 90 kálvinista volt. 1787-ben 53 házában 422 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARASZT. Hroszt, Hrasce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok, határja néhol soványas, de más egyéb javai vagynak.”^[2]

1801-ben 351 lakosának többsége már katolikus szlovák volt. 1828-ban 56 házát 410-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. A bányászat annak 1848-ban történt megszüntetéséig folyt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haraszt, Hrost, tót falu, Szepes vmegyében, Hernád mellett, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 410 kath. lak. paroch. templommal. F. u. a Marjássy nemzetség. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 727 lakosából 692 szlovák és 31 cigány volt.

2011-ben 840 lakosából 790 szlovák.

Nevezetességei

• Szentháromság temploma 1302-ben épült késő román stílusban. 1646-ban, 1694-ben, majd 1749 és 1755 között megújították. Berendezése 18. századi. A haraszti templom érdekessége, hogy a templom tornyát négy karéjos rotunda szerkezet veszi körül. Ilyen jellegű templom még egy ismert a Kárpát-medencében: Guraszáda Erdélyben. A templom ezért szerepel a középkori Magyarország rotundáit bemutató irodalomban is.

Lásd még

• Körtemplom
• Süvete
• Guraszáda
• Pápoc
• Székelyudvarhely

Irodalom

• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Haraszt Szlovákia térképén
• E-obce.sk