Hegyi

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegyi (egyértelműsítő lap).

Hegyi (Zemplínske Kopčany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Ladislav Kohut
Irányítószám	072 17
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Terület	9,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 21° 55′ 21″48.5894, 21.922548.589400°N 21.922500°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 21° 55′ 21″48.5894, 21.922548.589400°N 21.922500°E
Hegyi weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyi (szlovákul: Zemplínske Kopčany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 20 km-re délre, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

1351-ben említik először, de más források szerint már 1220-ban is létezett. A 15. századig a Buttkayak tulajdona, később több tulajdonosa is volt. 1411-ben birtokosok még a Ráskay, Márki és Alcseby családok. A 15. század közepén a Buttkayak és Pálócziak, a 16. században pedig többek között a Sárosi, Bánffy, Pethő, Ráskay, Vécsey és Orosz családok a társbirtokosok. A század végén a Ráskay, Soós, Eödönffy és Palocsay nemzetségek uralták. A 17. század elején a Sándoriaké volt, majd a Soós és Horváth családok a birtokosok. A 18. században mindössze tizennyolc család volt birtokos a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HEGYI. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Rozgonyi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitűek, és reformátusok, fekszik Szalók, és Kis Ráskához 3/4 mértföldnyire, térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, tengerit, árpát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, legelője elég, piatza Újhelyben, Ungváron, és Nagy Mihályon.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hegyi, magyar-orosz-tót falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz 1/2 órányira: 260 romai, 105 g. kath., 5 evang., 198 ref., 35 zsidó lak. Kath. paroch. templom, 683 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyi, a Bodrog-Tisza közén fekszik. Magyar kisközség 76 házzal és 369 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. Ősrégi község, melyre 1220-ban a Buttkayak kapnak királyi adományt. 1411-ben a Buttkayak, Ráskayak és a Márkiak birtoka, de az Alcsebi család is szerez itt részbirtokot. 1451-ben Pálóczi János is birtokosai közé tartozik, 1541-ben pedig Sárosy Lukácsot, húsz évvel később Csicseri Orosz Zsigmondot, 1580-ban Palajthay Miklóst és Lorántffy Farkast iktatják egyes részeibe. Az 1598-iki összeírás Ráskay Györgyöt és Mihályt, Soós Kristófot, Eödönffy Kristófot és Palocsay Györgyöt találja itt. 1649-ben Sándor Miklósnak, egy évvel később pedig Soós Gábornak és Horváth Györgynek is vannak itt részeik. Későbbi urai a Rozgonyi, Lacsny, Kováts, Unghváry, Thuránszky, Mészáros, Szinnyey, Stépán, Révész, Bodó, Boka, Harsányi, Bessenyey, Czeglédy, Vizy, Tasnády, Kulin és Kossuth családok. Ezidőszerint Stépán Gábornénak van itt nagyobb birtoka. A községbeli két templom közül a római katholikus 1795-ben épült; a református templom építési ideje ismeretlen. A községben egy régi kúria áll, melyet még a Rozgonyiak építtettek s ez most a Stépán Gábornéé. 1900-ban a községnek több mint fele leégett. Ide tartozik Malomás-tanya.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 379-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 218 lakosából 138 szlovák és 79 magyar volt.

2011-ben 379 lakosából 274 szlovák és 85 magyar volt.

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Hegyi Szlovákia térképén
• E-obce.sk