Herkulesfürdő

Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad)
Herkulesfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	város
Községközpont	Băile Herculane
Beosztott falvak	Pecsenyeska
Polgármester	Nicușor Vasilescu (2008)
Irányítószám	325200
SIRUTA-kód	50923
Népesség
Népesség	2457 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	7 (0%, 2021)[2]
Község népessége	3787 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	35,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m m
Terület	105,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222222222, 22.417544.877222°N 22.417500°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222222222, 22.417544.877222°N 22.417500°E
Herkulesfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

Története

A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.

A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.

A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.

1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.

A gyógyvizek összetétele és hatása

Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.

A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.

Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Földrajza

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.

A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.

A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látnivalók

• A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
• A műemlék épületek többsége nagyon leromlott, pusztuló állapotban van.
• Határában vízierőmű található a Cserna folyón.

Híres emberek

• Itt született 1833-ban Friedrich von Martini, svájci mérnök, a Martini-Henry puska megalkotója.
• Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
• Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emléket.
• Itt született 1913. július 11-én Szécsi Ferenc, magyar színész, rendező, érdemes művész.
• Itt született 1954. április 1-én Vasile Didea, román ökölvívó.

Jegyzetek

További információk

• Katus Eszter – Ionut Stanescu: Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában 2023. július 19.
• Gurzó K. Enikő: Elszippantott vendégek, magyarnemzet.hu - 2019. április 27.
• Mészáros Tímea: Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros – Herkulesfürdő utolsó napjai, foter.ro - 2018. október 27.
• Komlós Attila: Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő, Hetedhéthatár - 2006. december 1.
• Băile Herculane Archiválva 2021. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, baile-herculane.ro (románul)
• Baile Herculane Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, herkulesbad.com (németül)
• Fürdőkultúra, mandadb.hu