Horvai István

Horvai István
A Rivalda 72-73-ban megjelent portréja Csigó László felvétele
Született	Hoffmann István 1922. december 15.[1] Szeged
Elhunyt	2004. június 28. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Farkas Edit
Gyermekei	Horvai András Horvai Mátyás
Foglalkozása	színházi rendező egyetemi oktató színigazgató
Iskolái	Szegedi Tanárképző Főiskola (1941–1944)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1951) Kossuth-díj (1953) Magyarország Érdemes Művésze díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1981) Roboz Imre-díj (1991)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-4-50)[2]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvai István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horvai István (eredetileg Hoffmann István;^[3] Szeged, 1922. december 15. – Budapest, 2004. június 28.) kétszeres Kossuth-díjas magyar rendező, színházigazgató, tanár.

Élete

Hoffmann László és Szigeti Ilona gyermekeként született.^[3] Édesapja a szegedi nyomda igazgatója volt, majd a zsidótörvények miatt szellemi munkanélküli.^[4] A gimnázium első öt osztályát a szegedi reálgimnáziumban végezte, a VI-VIII. osztályokat pedig a piarista gimnáziumban, ahol 1941-ben érettségizett.

Jól asztaliteniszezett, VI-os korában, 1939-ben megnyerte az iskola házi bajnokságát (párosban másodikok lettek), VII-es korában a szegedi KISOK versenyén második lett, és a VIII. osztályban is második volt a házi versenyen.

Az önképzőkör által kiírt pályázatokon dicséretet kapott a VI. osztályosként, 1939-ben írt Extra Hungariam non est vita témájú latin irodalmi dolgozata, valamint a VIII. osztályosként készített, Dugonics András matematikai munkáiról szóló műve.^[5] Osztálytársával, a későbbi színész, Rozsos Istvánnal együtt közreműködött, rendezői feladatokat látott el az önképzőköri előadásokban.^[6]

1941–1944 között a szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, mellette Both Bélánál tanult rendezést. Első munkahelye a szegedi Fiatalok Kamaraszínháza volt 1945-ben. A Magyar Színház (1945–1947), majd a Nemzeti Színház következett (1947–1948). 1948–49-ben a leningrádi színházi intézet aspiránsa volt. 1949–50-ben az Úttörő Színház főrendezője, 1950–51-ben pedig igazgatója volt. 1951–1956 között a Madách Színház igazgatója volt. 1957–1960 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt. 1960–1962 között a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1962–1979 között volt a Vígszínház rendezője, 1979–1985 között az igazgatója is. 1971–1999 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt.

Rendezéseiben a Sztanyiszlavszkij-módszert alkalmazta.

Felesége Farkas Edit (1925–2012), akit "Dolly"-nak nevezett.^[7] Fiai, András és Mátyás. Menye Ábrahám Edit színésznő volt.^[8]

Rendezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.^{[Mj. 1]}

• Márkus György: Az Olympikon
• Shaw: Fekete papagáj; Az ördög cimborája
• Mészöly Dezső: Éva lánya
• Kállai István: Kötéltánc
• Molière: Tartuffe, Úrhatnám polgár
• Mikszáth Kálmán: A Körtvélyesi csíny
• Gyárfás Miklós: Hűség
• Hubay Miklós: István napja
• Móricz Zsigmond: Sári bíró
• Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok
• Trenyov: Ljubov Jarovaja, A Néva partján
• Osztrovszkij: Farkasok és bárányok; Jövedelmező állás
• Carlo Goldoni: Csetepaté
• Bakonyi Károly: Tatárjárás
• Sarkadi Imre: Út a tanyákról; Szeptember; Ház a város mellett, Oszlopos Simeon
• Csehov: Három nővér, Ványa bácsi, Ivanov, Platonov és Sirály, Cseresznyéskert, Lakodalom
• Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!; Koldusopera; avagy Bicska Maxi tündöklése és bukása
• Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje, Záróra, Hátsó ajtó
• Molnár Ferenc: Az ördög
• Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora
• Gyurkovics-Tolsztoj: Kreutzer-szonáta
• Dunai Ferenc: A nadrág, Az asszony és pártfogói
• Arthur Miller: Közjáték Vichyben, Pillantás a hídról
• Dürrenmatt: Fizikusok
• Tennessee Williams: Macska a forró tetőn
• Gogol: Egy őrült naplója
• Eörsi: Széchenyi és az árnyak
• O'Neill: Eljő a jeges, Utazás az éjszakába, Boldogtalan hold
• Örkény István: Rózsakiállítás
• Ionescu: Rinocéroszok
• Csurka István: Házmestersirató, Deficit, Majális, Nagytakarítás, Eredeti helyszín
• Lope de Vega: A hős falu
• Remenyik Zsigmond: Vén Európa Hotel
• Kosztolányi Dezső: Édes Anna
• Szigligeti Ede: Liliomfi
• Németh László: Mathiász-panzió, Harc a jólét ellen, Apáczai, Borisz Godunov, Papucshős
• Tabi László: Spanyolul tudni kell
• Spiró György: Az imposztor, Dobardan,
• Kornis Mihály: Körmagyar, Kozma
• Puskin: Borisz Godunov
• Gorkij: Barbárok,
• Ivan Szergejevics Turgenyev: Egy hónap falun
• Ilf-Petrov: Érzéki szenvedély

Filmjei

• A Hanákné ügy (1969)
• Az elsőszülött (1973)
• Három nővér (1975)

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1951, 1953)
• Érdemes művész (1973)
• Kiváló művész (1981)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1983)^[9]
• Roboz Imre-díj (1991)

Jegyzetek

Megjegyzések

1. ↑ 2012. július 6-i lekérdezés

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Horvai István a PORT.hu-n (magyarul)
• Horvai István az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Vígszínház.hu
• Filmkatalógus.hu