Igazságügyi palota (Brassó)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Igazságügyi palota (egyértelműsítő lap).

Igazságügyi palota
Palatul de Justiție
Település	Brassó
Cím	Bulevardul Eroilor 5.
Építési adatok
Építés éve	1901–1902
Építési stílus	eklektika
Tervező	Kiss István
Hasznosítása
Felhasználási terület	palota megyeháza courthouse
Elhelyezkedése
Igazságügyi palota Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 48″45.6445, 25.596645.644500°N 25.596600°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 48″45.6445, 25.596645.644500°N 25.596600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Igazságügyi palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A brassói Igazságügyi palota impozáns, eklektikus stílusú épület a Rezső körúton, a Kapu utcai kereszteződés előtti kis téren. 1902-ben adták át, mint a törvényszék székhelyét. Az idők során többféle szerepet betöltött, 1993-tól a megyei közigazgatás (prefektúra) használja, de továbbra is az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában van, és ma is „igazságügyi palotaként” ismerik.

Az 1880-as években lebontott északkeleti várfalak helyén 1888-ban létrehozták a Rezső körutat, amely mentén a város új, monumentális középületeit, iskoláit húzták fel, többségüket klasszicista vagy a budapesti épületekre akkoriban jellemző eklektikus stílusban.^[1] Egy új törvényszéki épület létesítésének ötletét már 1885-ben felvetették, azonban csak 1900-ban folyamodott Georg von Weer, a királyi törvényszék helyi elnöke a város közösségéhez, hogy kiutaljanak egy közel 10 000 négyzetméteres telket az épület számára. A telket szimbolikus áron átengedték azzal a feltétellel, hogy börtön is fog épülni rajta, ugyanis a 18. századi Vár utcai fogház már kicsinek bizonyult.^[2]

A Magyar Királyi Igazságügyi Palotát (németül Kön. ung. Justizpalast), a mögötte emelt börtönt és a foglyoknak szánt műhelyeket 1902-ben adták át. A palota tervezője Kiss István volt, és a francia eklektika stílusában épült.^[3] Az első világháború alatt, 1916–1918 között az épület az Erich von Falkenhayn által vezetett 9. német hadsereg parancsnokságának székhelye volt. Falkenhayn szabadította fel a románok által elfoglalt Brassót az 1916. októberi csatában, és tiszteletére az épület előtti teret is Falkenhayn térnek nevezték.^[4]

Az épületek a román hatalomátvétel után is megtartották eredeti rendeltetésüket; a palotában volt a román törvényszék, járásbíróság, és fellebbviteli bíróság.^[3] 1936-ban a börtönben raboskodott a fiatal Nicolae Ceaușescu, akit kommunista agitációért ítéltek el.^[5]

A kommunista időszak változásokat hozott: 1951–1962 között a palota előtt óriási Sztálin-szobor állt,^[1] a börtönben diákbentlakást rendeztek be,^[3] a palota pedig 1964-ben a Román Kommunista Párt megyei székhelye lett (a törvényszék a Kút utcába, a magyar csendőrség egykori épületébe költözött). Itt demonstrált a lázadó tömeg az 1987-es felkelés alkalmával, majd az épületbe behatolva megrongálták a berendezést és megsemmisítették a pártzászlókat, propagandanyomtatványokat, és Ceaușescu képét. Hasonlóképpen a téren gyülekeztek az 1989-es forradalom alatt.^[6]

1993-tól a megyei tanács, a prefektúra és a fellebbviteli bíróság használja a palotát. A karbantartás hiánya miatt az épület állapota leromlott.^[7]

Nagyméretű palota alagsorral, földszinttel és két emelettel. Eklektikus díszítésű, szimmetrikus, kupolás homlokzata a város egyik meghatározó épületévé teszi.^[3] Az előtte levő parkban kereszt áll az 1989-es forradalom áldozatainak emlékére.^[8]

Az egykori börtön főbejárata a Fekete utcára nyílik, jelenleg a Brassó Megyei Történeti Múzeum adminisztratív székhelye. Háromszintes, klasszicista épület.^[9]

• 
  Az 1920-as években
• 
  Kommunista pártszékházként, 1989-ben
• 
  1994-ben
• 
  Karácsonyi kivilágításban
• 
  Az egykori börtön épülete

• ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416