Ipoly

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Ipoly (keresztnév).

Ipoly
A folyó Ipolyságnál
Közigazgatás
Országok	Szlovákia,  Magyarország
Szlovákiai kerületek	Besztercebányai és Nyitrai kerület
Magyarországi vármegyék	Nógrád és Pest vármegye
Földrajzi adatok
Hossz	212,43 km
Forrásszint	1058 m
Vízhozam	Letkésnél 25,4 m³/s
Vízgyűjtő terület	5108 km²
Forrás	Vepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén
é. sz. 48° 37′ 24″, k. h. 19° 38′ 40″48.6234, 19.644448.623400°N 19.644400°E
Torkolat	Duna (Szobnál) → Fekete-tenger
é. sz. 47° 49′ 06″, k. h. 18° 50′ 54″47.8183, 18.848347.818300°N 18.848300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Ipoly (szlovákul: Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Földrajz

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé, ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon (Nógrád vármegye) folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei:

• Selmec-patak
• Lókos-patak
• Korpona-patak
• Fekete-víz
• Dobroda-patak
• Kemence-patak (bal)
• Börzsöny-patak (bal)
• Nyerges-patak (bal)

Jobb oldali mellékvizek-

• Krivány patak
• Masková patak
• Tiszovníki patak
• Sztrácinyi patak
• Kürtösi patak
• Nagy patak

Élővilág

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két part menti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok

Az Ipoly vízgyűjtő területe

• Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
  • Magyarországi hossza: 143 km
• Esése (a teljes hosszon): 596 m
• Vízgyűjtő terület: 5108 km²
  • Magyarországi terület: 1518 km²
• Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
• Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
• Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)

Települések a folyó mentén

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Történelem

A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.^[1]

Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg. 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy az Ipolyt (a Ronyva patakkal együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett, az antant tárgyalók megtévesztésével, határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni.^[2]

Közlekedés

Bővebben: Hidak az Ipolyon

Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető^[3] és Rárós–Ráróspuszta^[4] határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el, a tervek szerint Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt 2015-ig helyreállítják. Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest vármegye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.

Jegyzetek

Források

• ↑ Ablonczy: Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  
• Török Tamás 2018: Alsó-Ipoly mente vízneveinek lexikális-morfológiai jellemzői. In: Kétnyelvűség – Hátrány vagy esély?
• Vladimír Mitáš 2017: Slovenské povodie Ipľa v dobe halštatskej (stav výskumu). Studia Historica Nitriensia 21 - supplementum, 283-296.
• Fábián Szilvia - Roderick B. Salisbury - Serlegi Gábor - Nicklas Larsson - Guba Szilvia - Bácsmegi Gábor 2016: Kulturális kapcsolatok és cserekereskedelem: Az első földművelők az Ipoly völgyében. Magyar Régészet 2016 tavasz.
• Török Tamás 2011: Ipoly mente helynevei.
• Jan Eisner 1946: Dvě přilby typu baldenheimského z Poiplí. Historica slovaca III/IV.

További információk

• Ipoly.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Egy túra a folyón
• Az Ipoly folyó és horgászata – Mohosz.hu
• Ipoly Televízió
• Ipoly Erdő Zrt.
• Vízitúra az Ipoly alsó szakaszán – Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület
• Az Ipoly vonzásában - Turizmus, horgászat, szálláshely Perőcsényben