Jászivány

Jászivány
Jászivány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászapáti
Jogállás	község
Polgármester	Tari András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5135
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	375 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	9,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 15′47.533333333333, 20.2547.533333°N 20.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 15′47.533333333333, 20.2547.533333°N 20.250000°E
Jászivány Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászivány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászivány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászivány község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése

Jászivány a Jászság keleti részén található.Az Alföld területén fekszik. A település a Tisza és a Zagyva folyók közötti síkságon terül el Jászberény és Heves között. 398 fő a lakossága és 213 a lakások száma.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak a 31-es főútról érhető el, Jászapáti és Heves között letérve a 32 132-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti; a közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Története

A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árka nyomvonala.

Első írásos említése 1234-ből származik, Iwan' alakban. A község 1550-ben még népes település volt, de a török megszállás ideje alatt folyamatosan elsorvadt. Területe a 18. századtól kezdve a szomszédos Jászapátihoz tartozott, földjét az apáti lakosok művelték és használták. Az egykori Ivány, Hevesivány falu – illetve később puszta – csak 1950-ben lett ismét önálló község, amikor is Jászapátitól különvált, és Jászivány néven Szolnok megyéhez került. (Addig mindvégig Heves vármegyéhez tartozott.)

Neve

Az Ivan, Iván személynévből származik. Talán az első birtokosának (alapítójának?), vagy esetleg az első lakójának őrizheti az emlékét.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Antal Lajosné (független)^[3]
• 1994–1998: Antal Lajosné (független)^[4]
• 1998–2002: Antal Lajosné (független)^[5]
• 2002–2006: Borbély István Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Borbély István Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Tari András (Fidesz)^[8]
• 2014–2019: Tari András (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Tari András (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

Közösségi szerveződések

• Jásziványért Egyesület
• Őszidő Nyugdíjasklub
• Jásziványi Polgárőr Egyesület
• Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Népdalkör
• Ifjúsági klub

Testvértelepülés

• Kőrispatak (Székelyföld)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,6%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 5,7% (20,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,7% volt római katolikus, 2% református, 1,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).^[12]

Látnivalók

• Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1929-1930-ban épült.
• A második világháború áldozatainak emlékműve: 1991-ben készült.
• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
• Tájház (tanyasi életkép)
• Csörsz árka nyomvonala
• Mária-út (országos turista útvonal helyi kijelölt szakasza)
• Lourdesi barlang
• Kopjafa (A 2011-es Jász Világtalálkozó alkalmával avatták fel.)
• Összetartozás Székelykapu (A község testvértelepülése, Kőrispatak felajánlása.)

Jegyzetek

További információk

• Jászivány honlapja
• Jászivány