KISZ Központi Bizottsága

A KISZ emblémája
Hámori Csaba[1] Kispesten

A KISZ Központi Bizottsága a KISZ legfőbb vezető testület volt két KISZ-Kongresszus között. Tagjaiból választotta meg az Intéző Bizottságot és a Titkárságot. A KB a KISZ központi apparátusának irányítására első titkárt és általában 6 titkárt választott.

Az I. kongresszuson a KISZ KB 1957-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Berecz János, Borbély Sándor, Csongovai Per Olaf, Fock Jenő, Németh Károly, Sarlós István.[2]

A III. kongresszuson a KISZ KB 1961-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Kósa Ferenc, Gáspár Sándor, Nagy János, Vass Sándor, Vissy Károly.[2]

Az V. kongresszuson a KISZ KB 1965-ben választott titkárai: Cservenka Ferenc első titkár; Berecz János, Nagy János, Sándor István, Vass Sándor, Vissy Károly, Kósa Ferenc.

A VII. kongresszuson a KISZ KB 1970-ben választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.

A VIII. kongresszuson a KISZ KB 1973-ban választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.

A IX. kongresszuson a KISZ KB 1976-ban választott titkárai: Berecz János első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Kovács László, Németh Miklós, Tóth András, Vajda Imre.[3]

A X. kongresszuson a KISZ KB 1981-ben választott titkárai: Fejti György első titkár; Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Nagy Sándor, Nyitrai István, Varga László.

A XI. kongresszuson a KISZ KB 1986-ban megválasztott titkárai: Hámori Csaba első titkár; Domonkos László, Emőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga-Sabján László.[4]

a KISZ pozíciója szemmel láthatóan romlik, amik felmerültek, csak válaszkísérletek. (…) Minden válaszkísérletünk azt a reakciót vonja maga után, hogy jé, ezek a kommunisták újra praktikáznak valamit, újra taktikai gúnyt űznek belőlünk, most engednek, mert engedniük kell, de holnap, hogyha megerősödnek, vissza fognak vágni.
– Gyurcsány Ferenc KISZ KB értekezlet, 1989. február[5]

1989. április 22-én a KISZ XII. többnapos kongresszusán a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség átnevezte magát Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé.[6] Ketten indultak az elnöki posztért, Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc. Nagy Imre legyőzte Gyurcsányt és elnök lett. Gyurcsányt a szervezet alelnökévé – második emberévé – választották.[7] 1989. április 22-én megszűnt a KISZ, és még ugyanezen a napon a XII. kongresszus résztvevőiből a KISZ jogutódjaként megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ), amelynek a KISZ átadta vagyonát.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ Hámori Csaba (Budakeszi, 1948. november 22. -). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  2. ↑ a b Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században 
  3. ↑ Fotók. Fortepan. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  4. ↑ Fotók. Fortepan. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  5. ↑ Gyurcsány a Fideszt védte tizenöt éve, fn.hir24.hu
  6. ↑ Megszünteti magát a KISZ
  7. ↑ Debreczeni József: Gyurcsány Ferenc Archiválva 2011. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, mozgovilag.com
  8. ↑ Parlamenti vizsgálatot követel a kisgazdapárt a volt KISZ-vagyonról

Források

  • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa (Budapest, 1981)
  • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa (Budapest, 1986)
  • Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957-1989. Holnap Kiadó Budapest, 2008., ISBN 9789633468357

További információk

  • Interjú Gyurcsány Ferenccel 1989. február 17-én, index.hu
  • A KISZ felszámolása, aszabadsag.hu
  • Megszűnik a KISZ, mult-kor.hu
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap