Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület

Nem tévesztendő össze a következővel: Mohos-tőzegláp.
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület0,569 km²
Alapítás ideje1951
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″48.471458, 20.53978748.471458°N 20.539787°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″48.471458, 20.53978748.471458°N 20.539787°E

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.

A Nagymohos mintegy 320 méter hosszan terjed ki északkelet-délnyugati irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter széles. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp és a dagadóláp.

A Kismohos nyugat-keleti irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.

A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt dr. Zólyomi Bálint (1931) és dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról.

A terület megközelítése a legegyszerűbben a Kelemér és Putnok közt húzódó 2602-es út felől közelíthető meg, az Országos Kéktúra útvonala a tavak közelében halad el. Az útról Kelemértől mintegy 3 kilométer után kell letérni, ott, ahol a Kéktúra útvonala keresztezi azt; a letérés helye nincs különösebben jelezve, de a Kéktúra útirányjelző táblái elegendő útmutatással szolgálhatnak.

Jegyzetek

  1. Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)

Források

  • Keleméri Mohos-tavak TT. Aggteleki Namzati Park Igazgatóság, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  • LEGENDÁS LÁPSZEMEK KELEMÉREN (video). Turista Magazin. (Hozzáférés: 2019. január 7.)[halott link]
Sablon:Az Országos Kéktúra 24. szakasza
  • m
  • v
  • sz
Putnok  · Szörnyű-völgyi-patak  · Magas-bérc-tanösvény  · Halastó  · Pálma-forrás  · Mohos földvár  · Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület  · Szörnyű-völgy  · Kelemér  · Keleméri-patak  · Gömörszőlős  · Karu-fészke-tető  · Bors-völgy  · Zádorfalva  · Kis-kút  · Cseres-kút  · Cseres-völgy  · Nagy-Szőlő-tető  · Égés-tető  · Galyagos-hegy  · Kavicsos-hegy  · Trizsi sorompó, határ (Északi-Zöld)  · Bacsó-nyak  · Aggtelek  · Aggtelek, Baradla-barlang  · Mész-völgy  · Karu-völgy  · Magas-hegy  · Kaffka-rét  · Jósvafő, Baradla-barlang  · Kossuth-barlang  · Kuriszlán  · víznyelő  · kút  · Morvai-lápa  · Színi-sarok  · Szelcepuszta  · Patkós-völgy  · Puska-Pál-forrás  · Ménes-patak  · Mocsolya-patak  · Derenk (romközség)  · Vidomáj puszta  · Vár-kert  · Lakatos-forrás  · Bába-völgy  · Iskola-kert  · Szabó-pallagi-zsomboly  · Szabó-pallagi erdészház  · Meteor-barlang  · Nagy-vizes-töbör  · Pócsakői-víznyelő  · Barlangkutató-forrás  · Kónya  · Serház-kút  · Bódvaszilas  · OKT bekötő útszakasz  · Bódvaszilas vá.