Kerpacsics István

Kerpacsics István (néhol: Kerpachich István) (fl. 1636-1659), zalaegerszegi várkapitány, földbirtokos.

Élete

Kerpacsics István családja eredetét nagy homályt fedi; Zala vármegyében katonáskodott és nősült, azonban a családja a Zalával határos Varasd vármegyei Loborból származott (Stephanus Kerpacsis aliter Loborinus).[1] Fiatal korában Zalában katonáskodott a törökök ellen. 1645 és 1647 között zalaegerszegi vicekapitány; majd buzini Keglevich Péter zalaegerszegi kapitány helyett, Kerpacsics István 1647 és 1657 között zalaegerszegi várkapitány lett.[2] Később 1659-ben zalakomári vicekapitányként szolgált.[3]

Kerpacsics István hadnagy, megbízott kapitány tollából közel félezer magánlevél maradt a 17. század közepéről az utókorra, melyek többsége a Zala-parti városban kelt. Egy jelentős része felettesével gróf Batthyány Ádám Dunán inneni fő-hadvezérrel való levelezését képezi, amelyek hadműveletekről, illetve török támadásokról szólnak.[4]

Házassága és leszármazottjai

A Buzád-Hahót nemzetség címere

Ősrégi nemesi származású előkelő zalai feleséget választott magának: hitvese a Buzád-Hahót nembeli csányi Csánÿ Katalin (fl. 1666) lett, akinek a szülei Csány Imre (fl. 1592–1652), földbirtokos és pölöskefői Eördögh Katalin voltak. Az apai nagyszülei csányi Csány Bernát (fl. 1549–1581), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos és bagonyai Kövér Magdolna voltak. Az anyai nagyszülei pölöskefői Eördögh Lajos (fl. 1599), földbirtokos és csemetei Chemetey Orsolya (fl. 1617–1637) voltak; Eördögh Lajosné Chemethey Orsolya apja Chemethey István (fl. 1578–1607), Vas vármegye alispánja, követe, földbirtokos volt. Az anyai nagyapai dédszülei pölöskefői Eördögh Ferenc (fl. 1569), zalai szolgabíró, földbirtokos, és hídvégi Polányi Krisztina (fl. 1598–1616) voltak; Eördögh Ferencné Polányi Krisztina szülei hídvégi Polányi Ferenc (fl. 1509–1547), Vas vármegye alispánja, követe, földbirtokos és hosszútóti Hosszútóthy Dorottya voltak. Eördögh Ferencné Polányi Krisztina révén ősapja Háshágyi István (fl. 1440–1493), országbírói ítélőmester, földbirtokos, és egyben rokona Háshágyi Dénes (fl. 1483–1536), nagykanizsai várnagynak, valamint Háshágyi Imre (fl. 1536–1577), Zala vármegye alispánjának is.[5] Kerpacsics Istvánné Csány Katalinnak a leánytestvére Csány Magdolna (fl. 1659–1666), akinek az első férje Zobothin Zsigmond (fl. 1659), majd halála után Szvetenay Izsák (fl. 1666) hitvese lett. Felesége révén Kerpacsics István hozzájutott a söjtöri, a tófeji, és teskándi földbirtokokhoz, amelyeket majd leányágon örököltek a leszármazottjai. Kerpacsics István és Csány Katalin frigyéből három leánygyermek született:

Jegyzetek

  1. ↑ ZML. XIII. 27. Sümeghy család iratai. 1.doboz 8. pallium 2. darab. A szenttamási Bertalan család elenchusa (jegyzéke) (nr. 39-40)
  2. ↑ Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999) KELENIK JÓZSEF: Kémek, hírek, rémhírek. Hírszerzés és hadviselés a dél-dunántúli végeken a 17. század első felében
  3. ↑ Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)
  4. ↑ Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)Bevezetés
  5. ↑ Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)AdattárPup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel
  6. ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Névtár. 348.o