Királyguvat

Királyguvat
Felnőtt példány
Felnőtt példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Rallus
Linnaeus, 1758
Faj: R. elegans
Tudományos név
Rallus elegans
Audubon, 1834
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királyguvat témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyguvat témájú médiaállományokat és Királyguvat témájú kategóriát.

A királyguvat (Rallus elegans) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt John James Audubon amerikai ornitológus írta le 1834-ben.[3]

Alfajai

  • Rallus elegans elegans Audubon, 1834 - Kanada keleti része és az Amerikai Egyesült Államok keleti fele
  • Rallus elegans ramsdeni Riley, 1913 - Kuba és a Juventud-sziget
  • Rallus elegans tenuirostris Ridgway, 1874 - Mexikó középső részén élő alfajt azték guvat (Rallus tenuirostris) néven különálló fajnak fogadják el.

Előfordulása

A királyguvat nyári előfordulási területe Kanada déli része és az Amerikai Egyesült Államok keleti fele. Télire az USA déli részére, Mexikóba, valamint Kubába és a környező szigetekre vonul. Természetes élőhelyei a édesvízi és sós mocsarak, lápok és tavak környéke.[4]

Megjelenése

A fej-testhossza 48 centiméter, a szárnyfesztávolsága szintén 48 centiméter, testtömege pedig 271–331 gramm.[5] A háti részén és a szárnyain a tollazata rozsdás-barna; sötét mintázattal. A fülei környékén, a szemei mögött szürke rész van. A hasi része fahéj barna, fekete és fehér függőleges csíkozással. Hosszú narancssárga csőrének a vége, barna színű. Színezetben a két nem, nem tér el egymástól, azonban a tojó kisebb a hímnél.

Életmódja

Mindenevőként növényekkel és állatokkal is táplálkozik; többek között perjefélék magvaival, gyümölcsökkel, lágy vízinövényekkel, apró gerinctelenekkel, békákkal és vízi kígyókkal. Ő maga áldozatául eshet a mississippi aligátornak, a mosómedvének és az amerikai uhunak.

Szaporodása

A fészke csésze alakú. A fészekalj általában 10-12 darab, krémszínű tojásból áll; a tojásokon lilás-barna pontok láthatók.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagyon nagy, de csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] A rovarirtó szerek és az autók, évente számos példányát ölik meg.

Képek

  • Jól rejtőzködik
    Jól rejtőzködik
  • Felnőtt fiókával
    Felnőtt fiókával
  • A fészekalj
    A fészekalj

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. március 18.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap