Kismarty-Lechner Loránd

Kismarty-Lechner Loránd
Született	1883. július 6.[1][2] Vác[2]
Elhunyt	1963. június 6. (79 évesen)[1][2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hümpfner Ottília (h. 1911–1962)
Szülei	Lechner Gyula
Foglalkozása	építész egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (9/1-1-96/97)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Loránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kismarty-Lechner Loránd (Vác, 1883. július 6. – Budapest, 1963. június 6.)^[5] magyar építész, Kismarty-Lechner Jenő fivére, Lechner Ödön unokaöccse.

Élete

Lechner Gyula (1841–1914) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. A budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat, majd Olaszországban is tanult. 1908-tól tanított a műegyetemen különböző beosztásokban (tanársegéd, adjunktus, intézeti tanár). 1940-ben vonult nyugdíjba. Építészeti munkáiban kezdetben a Kós Károly körül tömörülő úgynevezett „Fiatalok” népies stílusa, később a klasszikus magyar építészeti stílusokat próbálta összehangolni a kortárs modern irányzatokkal. Az 1920-as évek végéig több munkájában segítette Kismarty-Lechner Jenőt.

Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol Warga Lászlóval több iskolaépületet tervezett (Alsójeszen, Alsószucsa, Jászómindszent, Turzófalva).^[6]

Élete utolsó másfél évtizedében épületek műemléki helyreállításában dolgozott (pl. Iparművészeti Múzeum, Halászbástya).

Felesége Hümpfner Ottília (1882–1962) volt, Hümpfner József kórházi főorvos és Hauszmann Mária lánya, akivel 1911-ben Kalocsán kötött házasságot.

Művei

• 1910: Erdőhivatal, Susák (Fábián Gáspárral)^[7]
• 1911: lakóház, 1192 Budapest, Hungária út 3/a.^[8]
• 1912: templom, Dabrony^[7]
• 1922–1928: Mester utcai gimnázium (ma: Fáy András Gimnázium), 1095 Budapest, Mester u. 60-62. (Fábián Gáspárral közösen)^[9][10]
• 1926–1927: Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó u. 43.^[9][11]
• 1927–1931: Sashalmi Krisztus Király plébániatemplom, 1163 Budapest, Sasvár u. 23.^[12]
• 1930: Római katolikus templom, Decs^[13][14]
• 1935–1938: Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő^[15]
• 1939: Krisztus vére templom, Báta^[9][16]
• Római katolikus templom, Nagyrét^[17]
• Római katolikus templom, Bodrogkisfalud^[9]
• Wekerle-telep épületei^[7]
• számos egyéb iskola
• számos egyéb középület, lakóház és családi ház.^[9]

Tervben maradt épületek

• 1913: színház, Nagybecskerek^[18]

A budapesti monumentális Gül Baba mecset is tervben maradt.^[7]

Képtár

• 
  Krisztus vére templom, Báta
• 
  Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, Budapest
• 
  Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Kismarty Lechner Loránd 125 éve született
• Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5

Egyéb irodalom

• Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990, 83. o.
• Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner, Népszabadság 2003. július 7.
• Ritoók Pál: Kismarty-Lechner Jenő pályája (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)
• Kismarty-Lechner Kamill: A család második építész-generációja, „ahogy én láttam őket” (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)