Koszmosz–125

A Koszmosz–125 a szovjet USZ–A aktív radarfelderítő műhold második tesztrepülése volt.

A szovjet Legenda tengeri felderítő rendszerhez készült USZ–A típusú, aktív radarberendezéssel felszerelt felderítő műhold prototípusa. A repülés a radarfelderítő műhold első kísérleti indítása volt, melynek során tesztelték a berendezést. A műholdba a BESZ–5 Buk nukleáris termoelektromos generátor teljes méretű makettjét építették. A Koszmosz–102 programját folytatta.

1966. július 20-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz-0 hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 200 kilométer, apogeuma 257 kilométer volt. Hasznos tömege 4000 kilogramm.

Felépítése hengeres, átmérője 1.3 méter, magassága 10 méter. A nukleáris energia és az újszerű hajtómű (a pályaelem rendszeres korrigálására) kísérleti próbája mellett a navigálás, az adatgyűjtés és továbbítás módszerének alkalmasságát gyakorolták.

1966. augusztus 2-án műszeres egysége, földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–125. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
• Koszmosz–125. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
• Koszmosz–125. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
• Koszmosz–125. svengrahn.pp.se. (Hozzáférés: 2013. május 10.)