Kozmogyemjanszk (Mariföld)

Ez a szócikk a mariföldi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Kozmogyemjanszk (egyértelműsítő lap).

Kozmogyemjanszk (Козьмодемьянск)
Kozmogyemjanszk címere Kozmogyemjanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Mariföld
Járás	Hegyi mari
Irányítószám	425350
Körzethívószám	83632
Népesség
Teljes népesség	19 355 fő (2023)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 20′ 31″, k. h. 46° 33′ 49″56.341944444444, 46.56361111111156.341944°N 46.563611°EKoordináták: é. sz. 56° 20′ 31″, k. h. 46° 33′ 49″56.341944444444, 46.56361111111156.341944°N 46.563611°E
Kozmogyemjanszk Pozíció Mariföld térképén
Kozmogyemjanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozmogyemjanszk témájú médiaállományokat.

Kozmogyemjanszk (oroszul: Козьмодемьянск, hegyi mari nyelven Цикма, mezei mari nyelven Чыкма) város Oroszországban, Mariföldön, Hegyi mari járás székhelye. A hegyi marik kulturális központja.

Lakossága: 21 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Mariföld délnyugati részén, Joskar-Olától 104 km-re, a Volga jobb partján terül el. Kompátkelő köti össze a köztársaság legnagyobb, bal parti részével. A Volgának ez a szakasza a Csebokszári-víztározó része.

Folyami kikötő, csak néhány kilométerre a túlsó parton beömlő Vetluga torkolatától. A legközelebbi vasútállomás a kb. 60-70 km-re lévő Csebokszáriban van.

Eredetileg a csuvas Csikmehola, vagyis 'határ menti város' terült el itt. Helyén 1583-ban a mezei marik felkelésének ellensúlyozására orosz erődítményt létesítettek, abból nőtt ki a mai település. Városként először 1609-ben említik. 1781-ben a város ujezd székhelye lett. Több alkalommal tűz pusztította, a legnagyobb tűzvészeket 1694-ben, 1758-ban, 1833-ban és 1872-ben jegyezték fel.

A 18-19. században Kozmogyemjanszk fontos postaállomás volt. Itt vezetett át a Volgán a Nyizsnyij Novgorod–Vjatka közötti régi postaút, mely a túlsó parton többfelé elágazott. Az állami pénzen élő kocsisok saját kocsival és lovakkal fuvarozták az arra utazó hivatalnokokat, kereskedőket vagy a szibériai száműzetésből visszatérőket. A 19. század második felében a település az oroszországi fakereskedelem egyik jelentős központja volt, erdészeti vásárának forgalmánál csak az arhangelszki vásáré volt nagyobb.

A Csebokszári-vízerőmű duzzasztógátjának megépítése és a víztározó feltöltése után egyes külvárosi területeket elöntött a víz, és az alacsonyan fekvő történeti városmag is veszélybe került. Az 1980-as és 1990-es években négy lakótelep (mikrorajon) épült az új városrész magasabban fekvő területén.

A város hivatásos színháza, a Hegyi Mari Drámai Színház 1994 óta mműködik, hegyi mari és orosz nyelven tart előadásokat.

• 1989-ben 24 746 lakosa volt.
• 2002-ben 22 771 lakosa volt.
• 2010-ben 21 257 lakosa volt, melyből 13 065 orosz (61,5%), 6 561 mari (30,9%), 194 tatár, 160 csuvas stb.

A második világháborút követő évtizedekben Kozmogyemjanszk ipari város lett, miután két hadiipari üzemet is létesítettek területén. Többszöri átalakulás és névváltozás után napjainkban is működnek, és a lakosság jelentős részét ezek foglalkoztatják.

• A Potencial villanykapcsolókat, csatlakozóaljzatokat, villanyszerelési tartozékokat készít lakásépítők és az építőipar számára. A Schneider Electric francia gépipari társasághoz tartozik (korábban a Wessen Group érdekeltsége volt)
• A Kopirt 1966-ban alapították egy harkovi gyár leányvállalataként. Napjainkban elektromos berendezéseket gyárt traktorokhoz, személy- és tehergépkocsikhoz, valamint elektromos csatlakozókat katonai felhasználásra.^[2]

A kereskedelmi kikötőt működtető gazdasági társaság a Volgán és a Vetlugán végez személy- és teherszállítást, emellett építőipari alapanyagok bányászatával és értékesítéssel is foglalkozik.

A városban hegyi mari nyelven játszó színház működik. Emlékművet állítottak a mari nép nemzeti hőse, Akparsz hegyi mari fejedelem tiszteletére. A műemlékek közül kiemelkedik az ún. sztrelecek bástyája (1696–1697) és több fafaragványos lakóház a régi városrészben.

• A Volgai Kis Tretyjakovka – 1919-ben alapított képtár; gyűjteményében többek között Siskin, Kusztogyijev, Vrubel festményei láthatók
• A szabadtéri néprajzi múzeumban a mari népélet és kultúra néhány jellegzetes vonását ismerheti meg a látogató
• A régi kereskedői élet múzeuma egy 19. századi kereskedőház szobáit, berendezését, használati tárgyait mutatja be
• Az Osztap Bender Múzeum kiállítása Ilf és Petrov regényhőséhez és korához kapcsolódik.

Egyes kutatók szerint a Tizenkét szék című szatirikus regény helyszínét (Vaszjuki várost) az írók Kozmogyemjanszkról mintázták, ezért 1995 óta évente megrendezik a „Benderiada” elnevezésű humorfesztivált.

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
• szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001) 
• Enciklopegyicseszkij szlovar (orosz nyelven), 2009
• Gorod Kozmogyemkanszk (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
• Vjatszkij posztovij trakt (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
• (Nasi Muzei menü) (orosz nyelven). A múzeum honlapja. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)