Lajos-forrás
| Lajos-forrás | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
  Lajos-forrás Pozíció a Visegrádi-hegység térképén | |
 é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 18° 59′ 07″47.689111111111, 18.98519444444447.689111°N 18.985194°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 18° 59′ 07″47.689111111111, 18.98519444444447.689111°N 18.985194°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajos-forrás témájú médiaállományokat. | |
A Lajos-forrás egy bővízű forrás, amely a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén, a Lajosforrás külterületi településrészen, az 587 méter magas Bölcső-hegy tömbjében fakad. Népszerű kirándulóhely, számos turistaút érinti. Közel van hozzá a Holdvilág-árok, a Janda Vilmos-kulcsosház és a Sikárosi-rét is. A forrást környező erdők nagy része Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozik.
Megközelítése
Közúti megközelítése: Szentendre központjában a 11-es főútról (Dunakanyar körút) Pilisszentlászló felé kell fordulni az 1116-os útra, majd Izbéget elhagyva arról a Dömörkapu felé vezető 11 113-as útra letérni, végül pedig arról a 11 114-es számú mellékútra kanyarodni, utóbbinak Lajosforrás a végpontja.
Története
Egyes hagyományok szerint a forrás már évszázadok óta Nagy Lajos király nevét őrzi, aki szeretett vadászni ezen a környéken. A környéken a 18. század elejétől megtelepült szerbek Dobrá voda néven tartották számon a forrást, e név magyar megfelelője, a Jóvíz-dűlő lett később a környék egyik hivatalos elnevezése is. A ma is látható forrásmedencét 1908-ban építette a Magyar Turista Egyesület „Péntekiek” asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész bevonásával, a forrást pedig a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajos után nevezték el. A forrás mellett turistaház épült, előtte tágas buszfordulót is kialakítottak, hogy a környék menetrend szerinti, illetve turistabuszokkal is megközelíthető legyen.
A forrásból kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja, de foglalása úgy van kialakítva, hogy az arra járók is tudnak vételezni belőle kisebb űrtartalmú edényzetbe; a közelben található figyelmeztető kiírás szerint a víz saját felelősségre iható.[1]
Képgaléria
-
Turisták a forrásnál 1924-ben -
A Lajos-forrás és tükörképe -
A Lajos-forrás medencéje
Jegyzetek
- ↑ Iható – nem iható?. Forrásvízőrzők.eu. [2017. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
Források
- Lajos-forrás. Dömörkapu, Vasas-szakadék túra (Szentendre). Túrautak.com, 2012. március 4. Hozzáférés: 2017. augusztus 29.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005. 271. old.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
