Li Cseng-tao

Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Li Cseng-tao
Életrajzi adatok
Született	1926. november 24. (97 éves) Shanghai County
Ismeretes mint	fizikus egyetemi oktató elméleti fizikus
Szülei	Tsing Kong Lee
Gyermekek	Stephen Lee James Lee
Iskolái	Zhejiang University National Southwestern Associated University Chicagói Egyetem Csinghua Egyetem Pekingi Egyetem Nankai Egyetem
Szakmai kitüntetések
fizikai Nobel-díj (1957, Jang Csen-ning, 104 314 kr) Guggenheim-ösztöndíj (1966) Oskar Klein Medal (1993) Matteucci-érem (1995) Amerikai Fizikai Társaság tagja a Pekingi Egyetem díszdoktora (1985) honorary doctor of the Chinese University of Hong Kong Great Immigrants Award (2009)
Li Cseng-tao aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Li Cseng-tao témájú médiaállományokat.

Li Cseng-tao (李政道 Pinyin: Lǐ Zhèngdào, angolosított nevén Tsung-Dao Lee) (Sanghaj, 1926. november 24. –) kínai-amerikai fizikus, aki a nagyenergiájú részecskefizika, a szimmetriaelvek és a statisztikus fizika területén dolgozott. 1957-ben 31 évesen Lee és Jang Csen-ning közösen kapták a fizikai Nobel-díjat a paritás sértés törvényéért, amelyet Chien-Shiung Wu kísérletileg kimutatott. Lee és Yang voltak az első kínai Nobel-díjasok.

Családja és korai évei

Lee családja Csiangszu tartományból, Szucsouból származott. Sanghajban született, szülei hat gyermeke közül a harmadikként. Apja Tsing Kong Lee üzletember, anyja Ming Chnag Chang volt. Középiskolai tanulmányait Sanghajban és Csianghsziban végezte. Egyetemi tanulmányait a Csöcsiangi Egyetemen kezdte, de a háború miatt ott félbeszakadt, és a National Southwest Associated Universityn folytatta őket Kunmingban a következő évben. Itt találkozott először Jang Csen-ninggel, akivel később együtt kapták meg a Nobel-díjat.

Lee 1946-ban a Chicagói Egyetemre ment, és Enrico Fermi alatt megcsinálta a PhD-jét. Témája a Fehér törpecsillagok hidrogéntartalma volt. 1950-ben feleségül vette Hui-Chun Jeannette Chint, akitől két fia született, James és Stephen.

Tudományos pályája

Miután Berkeley-ben és Princetonban dolgozott 1953-ban a Columbia Egyetem adjunktusa ("assistant professor") lett. Elméleti munkássága a statisztikus fizika, részecskefizika, asztrofizika, magfizika, térelmélet és turbulencia területét foglalta magában többek között.

1956-ban Lee és Yang megoldották az ún theta-tau problémát, amikor kimondták, hogy a theta-mezon és a tau-mezon ugyanaz a részecske, csak a paritás sérülése miatt van két egymást látszólag kizáró bomlási módja. Az említett mezont ma K-mezonként ismerjük. 1957-ben Chien-hsiung Wu kísérletileg igazolta feltevésüket.

1956-ban, 29 évesen Lee a Columbia Egyetem legfiatalabb professzora lett. A Columbia aktív tagja maradt, és 1984 óta a legmagasabb tudományos besorolás, a "University Professor" birtokosa.

Tudománypolitikai tevékenysége és késői időszaka

Nem sokkal a kínai–amerikai kapcsolatok rendezése után Lee és felesége Kínába utazhatott, ahol Lee előadásokat és szemináriumokat tartott, valamint megszervezte a CUSPEA-t (China-U.S. Physics Examination and Application). 1999-ben létrehozta Pekingben a Chun-Tsung Alapítványt felesége emlékére, aki 3 évvel korábban hunyt el. A Chun-Tsung-ösztöndíjakat egyetemi hallgatók kapják, általában a második vagy harmadik évfolyamon, öt egyetemen Kínában. Amikor nem fizikával foglalkozik, Lee "ki tette" detektívregényeket olvas.

További információk

• Nobel.se életrajz Archiválva 2004. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nobel-winners.com Tsung-Dao Lee-ről