Lila kígyócsillag

Lila kígyócsillag
Lila kígyócsillag a tengerfenéken, Szicília közelében
Lila kígyócsillag a tengerfenéken, Szicília közelében
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Altörzs: Asterozoa
Osztály: Tengericsillagok (Asteroidea)
Öregrend: Valvatacea
Rend: Valvatida
Család: Ophidiasteridae
Nem: Ophidiaster
L. Agassiz, 1836
Faj: O. ophidianus
Tudományos név
Ophidiaster ophidianus
(Lamarck, 1816)
Szinonimák
  • Asterias ophidiana Lamarck, 1816
  • Ophidiaster aurantius Gray, 1840
  • Ophidiaster canariensis Greeff, 1872
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lila kígyócsillag témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lila kígyócsillag témájú médiaállományokat és Lila kígyócsillag témájú kategóriát.

A lila kígyócsillag (Ophidiaster ophidianus) a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának Valvatida rendjébe, ezen belül az Ophidiasteridae családjába tartozó faj.

Előfordulása

A lila kígyócsillag a Földközi-tenger melegebb vizeiben és az Atlanti-óceán környező területén, Portugáliától Szent Ilona szigetéig fordul elő a parti sávban, sziklákon és kemény talajokon 30 méter mélységig. Az Adriai-tengerben hiányzik.

Megjelenése

A lila kígyócsillag a változatos tengericsillaghoz (Coscinasterias tenuispina) hasonló, de nagyobb annál, átmérője eléri a 35 centimétert. Színe lilás- vagy narancsvörös, sötétebb foltokkal rajzos. Hosszú, hengeres karjai kis testkorongon ülnek. A korong és a karok szegélyein egy felső és egy alsó szegélylemezsor van. Ambulakrális lábacskái tapadókorongokat viselnek, sorba rendezett, rövid védőtüskékkel.

Életmódja

A lila kígyócsillagok a tengerfenék felszínét filmszerűen borító parányi szervezetekkel táplálkoznak, amelyeket ambulakrális lábacskáikkal szednek fel.

Szaporodása

Az állatok a petéket és a hímcsírasejteket a vízbe bocsátják. Megtermékenyülés után a petékből úszólárvák fejlődnek, amelyek bizonyos ideig tartó lebegő életmód után kígyócsillagokká alakulnak.

Források

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Ophidiaster ophidianus (Lamarck, 1816) WoRMS
  • Lamarck, J.B.P.A. de. (1816). Asterie. Histoire naturelle des animaux sans vertebres. 2: 547-568., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/47698#page/557/mode/1up page(s): 567
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap