Lojze Grozde
Boldog Lojze Grozde | |
költő és vértanú | |
Születése | |
1923. május 27. Gorenje Vodale | |
Halála | |
1943. január 1.(19 évesen) Mirna | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Boldoggá avatása | 2010. június 13., Celje, Szlovén eucharisztikus kongresszus Boldoggá avatta: Tarcisio Bertone bíboros |
Sírhely | Assumption of Mary Church |
Kegyhely | Szűzanya kegyhelye Zaplazon, Szlovénia |
Ünnepnapja | május 27. |
Jelképei | könyv, pálma, hóvirág |
Védőszentje ennek | diákoknak, tanulóknak, költőknek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Lojze Grozde témájú médiaállományokat. |
Lojze Grozde (szül. Alojzij Grozde) (Gorenje Vodale, 1923. május 27. – Mirna, 1943. január 1.) szlovén költő és vértanú.
Életpályája
Gyermekkora
Lojze Grozde a Gorenje Vodaléban született Mokronog mellett, a tržiščei plébánia területén, Dolenjska vidéken, Délkelet-Szlovéniában.
Marija Grozde Franc Udovčcsel folytatott kapcsolatából származó törvénytelen fia volt. Marija napszámosként kereste meg maga és fia számára a mindennapi kenyeret. Lojze négyéves volt, amikor anyja férjhez ment Franc Kovačhoz, aki azonban származása miatt nem kedvelte a fiút, ezért Lojze eleinte jobbára a rokonoknál élt. Mostohaapja később megenyhült iránta, mert a fiú nagyon jól tanult. Ily módon Lojze a szülőházában maradt, és nagynénje gondoskodott róla.
A négy alsó elemi osztály elvégzése után Ljubljanába ment. Ivanka nagynénje segítségével – aki ekkor a fővárosban a Pogačar családnál szolgált – és jótevői révén Lojze folytathatta tanulmányait. A Marijanišče nevű fiúkollégiumban lakott, a gimnáziumban kitűnő eredményeket mutatott fel.
Már ekkor elkezdett irodalommal, prózával és lírával foglalkozni, így osztálytársai között népszerű lett. A Katolikus Akció (Katoliška Akcija) nevű diákszervezet tagja és később vezetője lett, s a Mária Társulatnak (Marijina kongregacija) is buzgó résztvevője volt.[1]
A második világháborúban
A második világháború kitörését követően, s Szlovénia 1941-es elfoglalása után helyzete igencsak nehézzé vált, egyrészt mert az országot megszállva tartó tengelyhatalmak megtiltották a szlovén nyelv használatát, másrészt mert Jugoszláviában terjedtek a kommunista eszmék, amelyek ellenségüknek tekintették a keresztény egyházakat is az olaszok, magyarok és németek mellett. Lojze ezért sokkal többet foglalkozott a vallással.
Vértanúsága, megtalálása és temetése
A karácsonyi szünetben nem ment haza, mert azon a vidéken harcok dúltak, ezért a rokonságlátogatás nem volt egyszerű.[2] Bár Lojzét óva intették, úgy döntött, hogy az újévben hazamegy, s kért engedélyt is. Az útra szánkóval indult, és először Struge nevű községben lakó barátjánál szállt meg. Január 1-jén, pénteken, stičnai apátságban még szentmisén és szent áldozásban vett részt, aztán vonattal Ivančna Goricától Trebnjeig ment. Ott megtudta, hogy vonattal nem tud tovább utazni, mert a vasúti közlekedés megszakadt. Mirna faluig gyalog akart menni. Útközben egy kocsira kéredzkedett fel, de az első mirnai háznál két ott őrt álló partizán felszólította, hogy szálljon le a kocsiról,[3] és elkezdték kihallgatni. Találtak nála latin nyelvű misszált, Kempis Tamás Krisztus követése c. művét és Fatima Istenanyjának üzenetét. A közeli kocsmába vitték, és ott folytatódott a kihallgatása.[4] Grozdében az ellenség hírszerzőjét gyanították, amúgy pedig a gondolkodása révén, amit a nála lévő könyvek is bizonyítottak, automatikusan az ellenségüknek számított, ezért megkínozták és megölték. Az emberek közt elterjedt nemsokára a hír, hogy a partizánok, akik Mirnát elfoglalták, dőzsölve ünnepelték az újévet. Ám vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy nem kínozták meg.[5] A rettenetes kínzásról azonban beszámol az Grozdéról szóló rövid életrajz.[6] Hasonlóképpen Anton Strle életrajzában is megemlíti a kínzást. Úgy írja, hogy a férfi holtteste nem is volt eltemetve, és egy különleges šetnruperti bizottság a testén komoly bántalmazás nyomait fedezte fel.[7]
1943. február 23-án iskolások találták meg holttestét az erdőben. Ezután a szomszédos Šentrupertbe szállították, és ott jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A harcok miatt nem tudták biztonságosan elvinni a tržiščei plébánia területére, hogy ott helyezzék örök nyugalomra, ezért a šentruperti temetőben temették el. Az ártatlan diák megkínzásának és meggyilkolásának híre hamar elterjedt az emberek között.
Boldoggá avatása Celje városában
Grozde halálának ötvenedik évfordulója alkalmából a Ljubljanai főegyházmegye megkezdte az egyházi eljárást vértanúságának elismerésére és boldoggá (beatifikáció), majd szentté avatására (kanonizálás).[8] II. János Pál pápa első szlovéniai látogatása alkalmából[9] is említette és ezt mondta: Isten Szolgája Lojze Grozde csak egy a kommunizmus számtalan ártatlan áldozatának, akik magasra emelik a vértanúság pálmáját, mint kitörölhetetlen jelet és figyelmeztetést. Krisztus tanítványa volt. XVI. Benedek pápa pedig azt mondta, hogy a szentek nem a múlthoz tartoznak, hanem képviselik az Egyház és társadalom jelenét és a jövőjét. Tökéletesen megvalósították a szeretetet az igazságban, amely a kereszténység legnagyobb értéke, egyéniségük olyan, mint a prizmák, akik különböző árnyalatokban sugározzák az egységes fényt, amely Krisztus.
»Roma locuta – causa finita!« Róma elrendelte, az ügy befejezett!, mondja nehezen kivárt jelentés, amely május 19. szerdán, az Apostoli Nunciatúrán keresztül Szlovéniában jelentette a Novo mestó-i püspöknek Andrej Glavannak a boldoggá avatás posztulátorának, hogy Isten Szolgája Lojze Grozdét a boldogok sorába iktathatják.[10] Már 2010. március 27. megérkezett Rómából a hír, hogy a pápa jóváhagyta a dekrétumot Lojze Grozde vértanúságáról.[11] Ezzel megadatott az engedély az ünnepi boldoggá avatásnak vagy beatifikációnak, amely megerősíti, ahogy ezt Novo mestoról kérték Rómától június 13. a Szlovén Eucharisztikus kongresszuson Celjében. Lojze Grozde vértanút hivatalosan a 11. évközi vasárnapon, szentmise keretében avatták boldoggá. A pápa nevében a boldoggá avatási szertartást államtitkára, Tarcisio Bertone bíboros végezte.
»Grozdénak az Eucharisztia volt élete fénypontja.[12] Nem véletlen, hogy éppen az Eucharisztia ünneplésekor Celjén íratott be hivatalosan a boldogok mennyei sorába.« [13] Lojze eucharisztikusan töltekezett a néhai krki püspök által Anton Mahničnál.[14]
Költőként
Grozderől négyrészes úgynevezett „négy-logia” 1991-ben jelent meg. Slovenski mučenec Lojze Grozde.(Lojze Grozde szlovén vértanú) A könyv elején életrajza van, amely sok tanú kijelentése alapján, valamint egyéni tapasztalatok és emlékek alapján készült. Mindezeket nevelője a Marijanišče prefektusa, doktor Anton Strle, állította össze. Ez újranyomtatása annak az írásnak 1944 nyarán, más címen jelent meg.[15] A könyv megjelenése után a hatóságok öt évre börtönre ítélték. Ugyancsak megfosztották még három évre a polgári jogoktól.[16] Ebben az életrajzban Anton Strle, későbbi dogmatika tanár a Ljubljanai Teológiai Fakultáson, ezt állítja: "Lojzenak fájdalmat okoztak a bajok, amelyeket egymásután népünknek el kellett szenvednie a (polgár) háború idején. Mégis a kishitűségnek Lojze szívében nem volt helye, amit egyik barátja ír róla." Ezt fejezi ki a költemény is "Bolestni sonet" (Fájdalmas szonett) 1942-ből:[17]
Szlovénia, Szlovénia, én sebem!
Elfelejtett, lenézett és elárult,
Átadva az ellenségnek erőtlenül!
Véres kezek nyúltak utánad,
Hogy téged megszentségtelenítsenek, széttépjenek, s összezúzzanak -
Nyugodj szívem, nyugodj: Még él az Isten.
[18]
Janez Pogačar, aki Lojzekot személyesen ismertet, mert családjánál nagynénije Ivánka szolgált, megírta "Drobec spominov" (Apró emlékek), melyekben megerősíti, hogy Lojze nem akart fegyvert fogni és azért sok keserűséget kellett elszenvednie.[19]
Berta Golob történésznő előkészítette Grozde költeményeinek válogatását tematika szerint: hangulatkeltők, vallásosak és szerelmes versek. Róla, mint költőről, ír Kermauner író: "Grozde költeményeiben olyannak mutatkozik, mint amilyenek azt megírta Strle könyvében: Mladec Kristusa Kralja (Krisztus Király ifja). Grozde törekvése: nem költőnek lenni mint France Balantič: Grozde szent akar lenni. "[20] Hihetetlenül hasonlóak Balantič-el abban a sejtelemben, hogy a halál már nincsen messze. Előérzete volt, hogy fiatalon fog meghalni; az is, milyen módon, már korán kifejezte költeményeiben. Emlékezünk a negyedik osztályára[21] költeménye "Utrinek" (Hullócsillag):[22]
Lent áll a fa,
Kihalt és mezítelen;
Az utolsó levél róla
Most hullik a talajra
Visszatér a földbe.
Úgy tűnik –
Nekem szól:
"Hamarosan utánam,
Lehet, hogy még ez éjjel,
Elmész te is."
[23]
Lojze Grozde – a béke szimbóluma
Taras Kermauner kísérőbeszédében Anton Strle az életrajzához (aki szintén a szentek jelöltjei között van) Grozde-ról feljegyzi:[24]»Grozde egyesíti Irenej Friderik Baraga apostoli buzgóságát, Janez Frančišek Gnidovec aszkézisét és szenvedését, Boldog Anton Martin Slomšek szervezőképességét... Jelképezi a vértanúságot, amit elszenvedtek a keresztények és katolikus Szlovénok a második világháborúban és azután is hitük miatt... Érdemes felfigyelni hősiességére. Kellene az ő személyiségé sorozni azok a (partizán) hősök közé, akiket annyi éven át előretoltak, mint példaképet. Napjainkban ilyen példaképekre van szükségünk, mint amilyen ember volt Grozde – vértanú, szent. Nem agresszív katonaember, aki azt gondolja, hogy Istent fegyverrel és más vérével dicsőítheti. Bátorkodom kiemelni, hogy Grozde a legnagyobb fiatal Szlovének közé tartozik; hogy éppen az ő megtartása irányadó és tartalmilag a legtöbbet éri. « [25]
Film és TV
- [1] Moj glas zliva se v prošnjo (Az én hangom összeforr egy könyörgésre) Documentum-előadás – Dokumentumfilm az RTV-én Szlovénia-1, Első program. Beszélnek: belgradi érsek Stanislav Hočevar, Miha Žužek jezsuita és a többiek.
Képgaléria
- Šentrupert Szent Emmától származó gótikus templomával 1000 körül.
- Mirna falu Dolenjska délkeleti szlovén vidékén.
- Celje város Szent József dombból.
Jegyzetek
- ↑ Anton Pust, Zdravko Reven, Božidar Slapšak, Palme mučeništva: Ubiti in pomorjeni slovenski duhovniki, redovniki in bogoslovci in nekateri verni laiki (Meggyilkolt szlovén papok, szerzetesek és teológusok), Celje, Mohorjeva družba 1995.
- ↑ Abban az évben tragikus körülmények között több keresztény hívő és lelkész meghalt a kommunisták keze által. A szalézi könyvecske 1943. évi száma is beszámol erről (Duhovni koledarček (1944), szerk.: Gregor Mali plébános, Ljubljana, Knjižice, 239/240 sz. 1943. december 1.). A 14 vértanú számára, akiket a kommunisták 1942-ben megkínoztak és megöltek, indult a boldoggáavatási eljárás.
- ↑ Lado Kocijan, a Matija Gubec partizánalakulat volt parancsnoka azt mondja, hogy ezek a Tone Tomšič partizánalakulat tagjai voltak (Mladina.si, 13. sz. 2010. május 22. →(Ne)preverjeni mučenik
- ↑ A veszélyes helyzetet bizonyítja az a tény is, hogy három órával előbb Mirnában agyonlőtték Janez Hočevar teológust, aki szüleit és rokonait a közeli Šentrupert faluban szerette volna meglátogatni.
- ↑ A fent említett Lado Kocijan azt meséli, hogy partizánbíróság Grozdéban ellenséges hírszerzőt vélt, és ezért ítélték halálra. Koholmánynak tartja, hogy úgy kínozták meg, hogy a bőrt a talpáról lehúzták, a nyelvét és az ujjait is kivágták. A partizánok a holttestét túl sekélyen hantolták, így elképzelhető, hogy némely sebet az állatok okozták. »Nem is volt kínzás…« – állítja tehát egy veterán harcos. (Mladina.si, 2010. május 22.)
- ↑ „1942. karácsonyán idejében elindult Dolenjsko vidékére édesanyja és rokonai látogatására. Haza viszont nem ért. Mirnában a kommunisták elfogták, két órán keresztül kegyetlenül kínozták, végül megölték. A jelentések azt bizonyítják, hogy a kínzást türelmesen viselte el.” (Duhovni koledarček, 1944).
- ↑ Anton Strle: Slovenski mučenec Lojze Grozde, Ljubljana 1991. 121.– 129. Krona pravice (2 Tim 4,8). Dr. Anton Strle első kiadása Mladec Kristusa Kralja (A Krisztus Király ifja), Ljubljana, 1944.
- ↑ Anton Pust, Zdravko Reven, Božidar Slapšak, Palme mučeništva: Ubiti in pomorjeni slovenski duhovniki, redovniki in bogoslovci in nekateri verni laiki, Celje 1995, str. 367 - 368. A vértanúság pálmái: Megölt és agyonkínzott szlovén papok, szerzetesek, papnövendékek és hívő laikusok
- ↑ 1996. május 16-19.; volt Mariborban, Ljubljanában, Postojnában a fiatalokkal és személyesen a Brezje Mária kegyhelyen
- ↑ Igor Luzar: Celjski sad Grozdetovega zrna, Grozde magjának celjei gyümölcse, vö. Družina, szlovén katolikus hetilap, Ljubljana 2010. V. 30., szám 22)
- ↑ Ezen a napon ugyanis XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta a Szenttéavatási Kongregációnak a prefektusát, Angel Amata érseket, és megerősítette Grozde vértanúságának nyilvánosságra hozatalát.
- ↑ A szentmise a szentáldozással összekötve volt lelki életének a központja; mondhatjuk ez volt egész életének tudatos központja. Lelki életének a központjában, ahogy ezt maga állította össze utolsó lelkigyakorlata alkalmából 1942. július 24–28-áig jelszava: »A Szent Eucharisztia, életem napfénye!« Strle, Slovenski mučenec Lojze Grozde XIV. poglavlje: »Sonce življenja« Lojze Grozde szlovén vértanú XVI fejezet: »Élet napfénye,« 97. oldal
- ↑ Igor Luzar, idem, főoldal.
- ↑ Amikor is Mahnič 1896-ban Goricát elhagyván Krk szigetének a püspöke lett, naponta több órán át is szentségimádást végzett. Ezt ajánlotta a papoknak és híveknek is. Ezzel a szándékkal kezdte kiadni a szlovén és horvát papok részére Kurykta nevű nyomdájában (=régi elnevezése Krknek) havi lapját: „Sanctissima Eucharistia” Szent Eucharisztia mindkét nyelven írott cikkekkel; 1911-ben átnevezte „Svećenička Zajednica” Papi Közösség névre. Egyik bevezető cikke: „Naše sunce!” A mi Napfényünk! (SE VIII/1909, 1-4 oldal); más helyen a következőket mondja: „A Szentséges Eucharisztia napfénye minden hit titkának…” (SE V/1906 156s.)
- ↑ Mladec Kristusa Kralja (Krisztus Király ifja), Ljubljana 1944
- ↑ Prof. Anton Strle aki a könyvet Lojze Grozderől írta» kiérdemelt «öt év börtönbüntetést (1947-1952-ig) valamint a börtönbüntetés után még három év polgári jogoktól való megfosztást. (Družina 23, 2010. VI. 6., 24 oldal., Anton Štrukelj: Strle és Grozde)
- ↑ Slovenski mučenec Lojze Grozde, Ljubljana 1991, 68. oldal; a teljesen költemény a 187. oldalon van.
- ↑
Slovenija, Slovenija, ti moja rana!
Pozabljena, prezrta in izdana,
sovragu prepuščena brez moči!
Stegnile so krvave se roke,
da te oskrunijo, raztrgajo, zdrobe -
miruj, srce, miruj: Bog še živi. - ↑ Sötét felhők tornyosultak. Megkezdték az ártatlan emberek gyilkolását különösen Ljubljana környékén és Dolenjska vidékén. A tizenkilenc éves Lojze töpreng, hogy lelkiismeretében belekeveredjen e szörnyűségekbe, talán még fegyverrel is. Emlékszem, hogy testvérem kérdésére határozottan vissza utasítóan válaszolt: "Ez nem nekem való." "Akkor mire való vagy?" faggatta a nővérem. Lojze hallgatott. (Strle, Slovenski mučenec Lojze Grozde, 178).
- ↑ Slovenski mučenec Lojze Grozde, 166. oldal
- ↑ ma ez megfelelne a nyolcadik osztálynak az általános iskolában, akkor mindössze 14 éves volt.
- ↑ Strle ezt említi írásában a 114. oldalon cím nélkül, Berta Golob pedig címmel a 183. oldalon, vö.: Slovenski mučenec Lojze Grozde
- ↑
Spodaj je drevo,
mrtvo in golo;
zadnji list z njega
zdaj leti na tla:
vrača se v zemljo.
Pa se mi zazdi -
meni govori:
"Kmalu za menoj,
morda še nocoj,
šel boš tudi ti." - ↑ Anton Strle és Taras Kermauner, Lojze Grozde, Szlovén vértanú, Ljubljana 1991, 135. oldal Kermauner kísérő beszéde karakterisztikus alcíme rendelkezik: »Lojze Grozde – példaképe a mai Szlovénoknak«
- ↑ Anton Strle és Tine Pleško, Osmošolec iz Vodal, (A Vodali nyolcadikos), Ljubljana 2001.
Források
- Anton Strle: Mladec Kristusa Kralja (A Krisztus Király ifja) Ljubljana, 1944
- Dr. Anton Strle: Slovenski mučenec Lojze Grozde (Lojze Grozde, Szlovén vertanú) Ljubljana, 1991
- Anton Pust, Zdravko Reven, Božidar Slapšak, Palme mučeništva: Ubiti in pomorjeni slovenski duhovniki, redovniki in bogoslovci in nekateri verni laiki (Meggyilkolt és megölt szlovén papok, szerzetesek és teológusok és valamelyik hivő), Celje, Mohorjeva družba, 1995
- Anton Strle in Tine Pleško, Osmošolec iz Vodal (Anton Strle és Tine Pleško, A Vodali nyolcadikos), Ljubljana, 2001
További információk
- Skofija-novomesto.si Novo mesto püspökség honlapja, amely rendszeresen hírt ad Grozdéra vonatkozó eseményeiről
- Dnevnik.si Dnevnik.si – Szlovén baloldali hírlap
- Mladi.net Mladi.net – keresztény honlap
- Rtvslo.si Rtvslo.si
- Družina.si[halott link] Hetilap Družina rendszeresen értesít a boldoggáavatási eseményekről
- http://www.donbosko.si/celje/?q=node/375 Lojze Grozde rövid életrajza és boldoggáavatási pere szlovén nyelven.
- Newsaints.faithweb.com Archiválva 2011. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – 47 szlovén vértanú, akik a második világháború idején, ill. utána haltak meg. Ugyanitt: Chira Sándor, Orosz Péter, ill. 76 pap és hívőtárs vértanúsága a Mukachevoi püspökségből.
- [2] Salezijanski vestnik (Szalézi értesítő). Az első boldoggáavatási postulator szlovén szalézi tartományfőnök és belgrádi érsek mag. Stanislav Hočevar volt.
- [3] Drinai vértanúk az "Isten szeretete leányai” társulatnak a tagjai voltak, inkább életüket, mint az erényt áldozták fel. 1941. december 15-én Csetnyikek csábították őket, de ők a Goražde laktanya első emeletéről ugrottak ki. Közülük ketten szlovének, egy osztrák, egy horvát és egy magyar volt (Bernardeta Banja, * 1912, június 17-én, Bjelovar melletti Veliki Grđevac-ban született). A vértanúsági per 1999-ben kezdődött és máig is tart.
- [4] Többnyelvű honlap a Drinai vértanúkról (angol, német, olasz, horvát, szlovén, portugál és lengyel nyelven)
- [5] Album a celjei boldoggáavatási szertartásról
- [6] Fotóalbum Dolenjsko vidékéről, melyről Lojze verseket írt, mivel ott élt, dolgozott és vértanúhalálát is itt szenvedte el.
- [7] Lojze Grozde, Dolenjsko, Ljubljana, Szlovénia. Fotóalbumok azon szlovéniai helyekről, ahol boldog Lojze Grozde élt, dolgozott és elhunyt
- Ökumenisches Heiligenlexikon:Alois Grozde (németül)