Merő Béla |
Született | Merő Béla 1948. május 20. (76 éves) Szekszárd, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Schmidt Ágnes (1973–) |
Foglalkozása | rendező |
Iskolái | |
Kitüntetései | Radnóti-díj (1978) |
|
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.
Élete
Merő Béla Szekszárdon született 1948. május 20-án Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként.
1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.
Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962–1966 között. 1967–1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem<nowki/>en közművelődés–népművelés szakon, 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország, Wrocław 1982. Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.
1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó - rendezői tábort. 1978-80 Országos színháznevelési kísérlet kidolgozója és vezetője, 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988-89 Eötvös ösztöndíj - színházelméleti kutatómunka elvégzéséhez, 1988–2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997–2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője,. 1998–2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002–2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2004. a Griff Bábszínház egyik alapítója, 2007–2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház rendezője, s tanított 2008–2015 között a színház mellett működő Színitanházban.
Előőadásaira több nemzetközi díjat kapott: 1982/83 Dursi: Utazás Párizsba - Nemzetközi Színházi Fesztivál - különdíj, Arezzo, Olaszország;
1990/91 Shaffer: Equus - Alpok-Adria Nemzetközi Színházi Fesztivál - különdíj, Gorizia, Olaszország;
1993 Szilágyi - Eisemann: Én és a kisöcsém - „Az év legjobb zenés előadása” - díj Kijev, Ukrajna;
1993 Faragó: Lappangó - Stérija Játékok - különdíj, Újvidék, Jugoszlávia;
2014 Apáti Miklós: K und K – különdíj, Melpomena Tavrija” Nemzetközi Színházi Fesztivál, Herszon, Ukrajna
2016 Molière: Fösvény - „A világirodalom klasszikusának kiváló színreállításáért”- díj, „Melpomena Tavrija” Nemzetközi Színházi Fesztivál, Herszon, Ukrajna
Több mint kétszáz előadást állított színre, s több mint 30 játékteret tervezett.Vendégrendezett 11 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.
Magánélete
1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).
Színházi rendezései
- Molière: Gömböc úr (1980, 2002)
- Kleist: Amphitryon (1981)
- Goldoni: A kávéház (1982)
- Dursi: Utazás Párizsba (1982)
- Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983)
- Sorescu: Anyaöl (1983)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996)
- Storelli: A szent strici (1983)
- Goldoni: A szerelmesek (1983)
- Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984)
- Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is)
- Schiller: Ármány és szerelem (1984)
- Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985)
- Milne: Micimackó (1985)
- Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005)
- Brešan: Paraszt Hamlet (1986)
- Coward: Vidám kísértet (1986)
- Békés Pál: Pincejáték (1986)
- Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987)
- Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is)
- Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988)
- Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012)
- Mann–Spiró: Mario és a varázsló (1989)
- Sütő András: Káin és Ábel (1989)
- Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989)
- Spiró György: Kőszegők (1990)
- Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse (1990)
- Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is)
- Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is)
- Lázár Ervin: Dömdödöm (1991)
- Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999)
- Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992)
- Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is)
- Illés-Vas: Trisztán (1993)
- Feydeau: Fel is út, le is út! (1993)
- Bibbiena: Calandria (1993)
- Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is)
- Fratti: Az áldozat közbeszól (1994)
- Heltai Jenő: A néma levente (1994)
- Beaumarchais: A sevillai borbély (1994)
- Sebastian: Névtelen csillag (1994)
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995)
- Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995)
- Molière: Pipogya férj (1995)
- Molière: Doktor Fregoli (1995)
- Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995)
- Turczi István: Anna-bál (1995)
- Molière: Molière I.-III. (1995)
- Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995)
| - Csiky Gergely: Kaviár (1996)
- Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is)
- Molière: Az úrhatnám polgár (1996)
- Schisgal: Szerelem, Ó! (1996)
- Spiró György: Nyulak Margitja (1996)
- Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999)
- Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is)
- Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
- Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is)
- Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998)
- Molière: Képzelt beteg (1998)
- Svarc: Hókirálynő (1999)
- Tóth Ede: A falu rossza (1999)
- Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is)
- Müller Péter: Búcsúelőadás (2000)
- Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is)
- Carlo Goldoni: Terecske (2000)
- Oscar Wilde: Bunbury (2000)
- Kesselring: Arzén és levendula (2001)
- Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is)
- Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is)
- Müller–Zalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001)
- Gianotti: A vén szerelmes (2001)
- Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002)
- Örkény István: Tóték (2002)
- Brešan: Paraszthamlet (2002)
- Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003)
- Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003)
- Móricz Zsigmond: Úri muri (2003)
- Forgách András: Tercett (2004)
- Caragiale: Farsang (2004)
- Sorescu: Jónás (2004)
- Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005)
- Ibsen: Solnes építőmester (2005)
- Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005)
- Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006)
- Thuróczy Katalin: Carletto (2006)
- Andersen–Zalán: A showkirálynő (2006)
- Hubay Miklós: Elnémulás (2006)
- Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007)
- Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008)
- Bartus Gyula: Sör és cigi (2009)
- Zalán Tibor: Patt Lenn (2009)
- Jančar: Hallstatt (2010)
- Ibsen: Nóra (2010)
- Albee: Nem félünk a farkastól (2010)
- Örkény: Tóték (2011)
- Szophoklész: Antigoné (2012)
- Feydeau: Bolha a fülbe (2012)
- Zalán Tibor: Szása i Szása (2015)
|
Művei
- A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad 1995 A Szigligeti Társulat Füzetei,
- Színjáték - színész = Budapest 2002 Új Mandátum Könyvkiadó
- Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg 2018 Pannon Tükör Könyvek
- Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg 2019 Pannon Tükör Könyvek
- Találkozások - Zalaegerszeg 2021 Pannon Tükör Könyvek
- Színházi törekvések Zalában 2024 Pannon Tükör Könyvek
Díjai
Jegyzetek
- ↑ Porteleki László, a Muzsikás Együttes prímása Martin György-díjat, Helmich Katalin múzeumpedagógus Bánffy-díjat kapott (magyar nyelven). kultura.hu, 2024. augusztus 16. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Külső hivatkozások
- Magyar színházművészeti lexikon
- Életrajza a Kecskeméti Katona József Színház honlapján
- Életrajza a Theater Online oldalán
- Merő Béla a PORT.hu-n (magyarul)
- Életrajza a Színház.hu oldalán
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1982-ben oklevelet szerzett hallgatói A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1982-ben oklevelet szerzett hallgatói |
---|
Színészek | |
---|
Színházrendezők (kiegészítő szak) | |
---|
Film- és televízióoperatőrök | Balog Gábor • Baranyai László • Darabos János • Dávid Zoltán • Mester József • Nádasy László • Novák Emil • Varjasi Tibor • Wilkuna Osmo-Anterv Osztályvezető tanár: Illés György, Vagyóczky Tibor |
---|
Kameraman | Ferenczi Béla • Forray Tibor • Gyulai-Gaál Krisztián • Haesler Ernő • Kléner György • Kollányi Gyula • Kovács Gyula • Kovalik András • Lukin Sándor • Minók Barna • Ormos Tibor • Ramm László • Réz Dániel • Salamon András • Stenszky Gyula • Surányi András • Tímár Péter |
---|
Adásrendezők | Balogh Zsolt • Csépányi Marianna • El Eini Sonia • Falussy Mária • Iván Pál • Kárpáthy Zoltánné • Kiss Beáta • Korpás Zoltánné • Kovács László • Lengyel Ágnes • Nagy György • Orbán Ágnes • Rehorovszky Béla • Somló Andrea • Szabó Ildikó • Szász Emőke • Tomasevics HajnalkaOsztályvvezető tanár: Horváth Ádám |
---|
Színházelmélet | |
---|
Évfolyamok · 1979 · 1980 · 1981 · 1982 · 1983 · 1984 · 1985 · 1986 · 1987 · 1988 · 1989 · 1990 · |