Miheleny

Miheleny (Mihăileni)
A falu 1939-ben épült ortodox temploma, előtte a Crişan által erőszakkal ortodox hitre térített és egy Toader Clej nevű paraszttal összeadott Csiszár Katalinra, illetve a felkelés leverése után kerékbe tört parasztokra emlékeztető kereszt
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Bucsesd
Rang	falu
Községközpont	Bucsesd
Irányítószám	337139
SIRUTA-kód	88831
Népesség
Népesség	403 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 11′ 05″, k. h. 22° 53′ 48″46.184598, 22.89661346.184598°N 22.896613°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 05″, k. h. 22° 53′ 48″46.184598, 22.89661346.184598°N 22.896613°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Miheleny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miheleny (románul: Mihăileni) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Körösbányától 15 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös mentén fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve Mihalestfalva/Mihalest, illetve Mihăiești. Mind ez, mind az először 1733-ból adatolt mai név a román Mihai személynévből ered.

Népesség

Etnikai és vallási megoszlás

• 1910-ben 613 lakosából 505-at írtak össze román, 69 főként cigány, nyolc személyt magyar és nyolcat német anyanyelvűként; 668 volt ortodox és nyolc zsidó vallású.
• 2002-ben 492 lakosából 368 volt román és 123 cigány nemzetiségű; egy kivételével valamennyien ortodox vallásúak.

Története

1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, a 19. században vegyesen pásztor- és földműves település volt.^[1] Nevét először 1439-ben, majd 1441-ben és 1445-ben említette oklevél Mihalyestfalva ~ Mihalestfalva néven, mint a világosi vár tartozékát. A későbbiekben neve többféle változatban is feltűnt; így 1464-ben Myhalestfalwa, 1525-ben Mihalfalwa, 1733-ban Miheleny, 1760–1762 között Mihálien, 1805-ből Mikelény, 1808-ban Mihelyen változatban említették az írásos forrásokban. Gheorghe Crişan felkelői 1784. november 4-én megölték Csiszár Lászlót és fiát, udvarházát pedig felprédálták. Itt zajlott le az 1784-es erdélyi parasztfelkelés egyik zárócsatája 1784. december 7-én, ahol a felkelők csatát vesztettek. A halottak száma meghaladta a százat. 1849 elején itt volt Ioan Buteanu. főhadiszállása. Április 3-án Liptay Ferenc egy század honvéddel megfutamította Buteanu Miheleny és Zdrápc között táborozó lándzsásait. A hónap 9-én Buteanu megindult Brád ellen, de Csutak Kálmán és Liptay bekerítő stratégiája miatt Vályabrád mellől visszafordult. A hónap 23-án Ioan Dragoș Kossuth követeként itt találkozott először Avram Iancuval, Buteanuval és Petru Dobrával. Utóbbiak nem fogadták el Dragoș ajánlatát. 1876-ban Hunyad vármegyéhez csatolták. A 19. század végén a brádi ortodox román algimnáziumnak volt benne birtoka.^[2]

Híres emberek

• 1858 októberében megszállt fogadójában Jókai Mór.

Gazdaság

• A Fehér-Körös felduzzasztásáról, amely az energiatermelés mellett Brád város ivóvízellátáshoz is hozzájárult volna, 1984-ben született döntés. A munkák 1987-ben kezdődtek és folytak 1990-ig, amikor pénzhiány miatt felhagytak az építkezéssel. Azóta csak állagmegőrzési munkákat végeztek.^[3]

Jegyzetek

Források

• Benkő József: Erdélyi oláh nemzet képe (kézirat)
• Magyari András: A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében. Kriterion könyvkiadó, Bukarest 1984
• Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849. Budapest: Heraldika, 1999
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.