Nyírbátor

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Nyírbátor
Nyírbátor címere Nyírbátor zászlaja
Becenév: a sárkányok városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	város
Polgármester	Máté Antal (független)[1]
Irányítószám	4300
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Szilágysomlyó Nagykároly Nagyszőlős Rawa Mazowiecka Hrodna Huszt
Népesség
Teljes népesség	11 388 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	182,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	66,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 48″47.835277777778, 22.1347.835278°N 22.130000°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 48″47.835277777778, 22.1347.835278°N 22.130000°E
Nyírbátor Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori-családhoz kötődik.

Fekvése

A vármegye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, hozzávetőlegesen 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja.

Az Alföld középső részei felől a Nyírségbe érkezve, ezen a vidéken láthatóan megváltozik a táj képe. A délebbi, végeláthatatlan síkságok helyébe egyre inkább lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat úgyszólván mindenütt akácsor szegélyezi.

A térség fontosabb települései közül Máriapócs 11, Kállósemjén 14, Mátészalka 20, Nagykálló pedig 22 kilométerre, a kisebb települések közül Nyírvasvári 3, Piricse és Nyírcsászári 5-5, Nyírgyulaj 7,5, Nyírderzs 9,5, Nyírmihálydi pedig 19 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől a városon át egészen Mátészalkáig húzódó 471-es főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. A megyeszékhely Nyíregyházával a 4911-es út, Baktalórántházával a 493-as főút köti össze. Nyírvasvárival és Vállajjal a 4915-ös, Piricsével és Nyírábránnyal pedig a 4906-os út kapcsolja össze a várost.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Nyírbátor vasútállomás a központ északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 471-es főút belvárosi szakaszából északnak kiágazó 49 326-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A települést először 1279-ben említik a források, neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Már ekkor a német eredetű Gutkeled nemzetség (a Báthoriak elődei) birtoka volt. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét – családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református temploma a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.

Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A vár története

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban már a középkorban volt a Báthori-családnak udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.

A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát és az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán ^[3] építész művezetésével 2006-ban került sor.

Az épület Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.^[4]

Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Petróczki Ferenc (nem ismert)^[5]
• 1994–1998: Petróczki Ferenc (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-MIÉP)^[6]
• 1998–2002: Petróczki Ferenc (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP)^[7]
• 2002–2003: Dr. Veres János (MSZP-SZDSZ)^[8]
• 2003–2006: Balla Jánosné (MSZP-SZDSZ)^[9]
• 2006–2010: Balla Jánosné (MSZP-SZDSZ)^[10]
• 2010–2014: Balla Jánosné (MSZP)^[11]
• 2014–2019: Máté Antal (független)^[12]
• 2019-től: Máté Antal (független)^[1]

A településen 2003. június 15-én időközi polgármester-választást tartottak,^[9] mert az előző polgármestert márciustól a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki,^[13] és az összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról.^[14]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 33,8%, görögkatolikus 17,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,3% (21,4% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 27% református, 16,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).^[17]

Nevezetességei

• Nyírbátori református templom, (gótikus stílusú), Magyarország egyik legrégebbi harangtornyával.
• A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya.
• A nyírbátori római katolikus minorita templom 1480-ban épült, valószínűleg a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette ecsedi Báthori István erdélyi vajda, akit 1493-ban itt temettek el,^[18] később a Báthori-család több tagját is itt helyezték örök nyugalomra. A templomban található a rendkívül nevezetes "Krucsay-oltár", mely drámai módon mutatja be Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.
• Báthori István Múzeum, az 1735–1758 között épült minorita rendházban. A múzeumot 1955. májusában egy elszánt nyírbátori néprajztudós, Szalontai Barnabás alapította; A településen korábban közgyűjtemény, tudományos intézmény nem volt.
• Várostörténeti sétány, amely a Báthori István Múzeumot, a minorita templomot, a református templomot és a Báthori várkastélyt köti össze. A sétány szoborcsoportjain keresztül a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.
• Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

Híres emberek

• Itt született 1560. augusztus 7-én ecsedi Báthori Erzsébet grófnő
• Itt született Mandel Eduárd (1814. december 18. - 1899. október 18.) nagybirtokos, mecénás, a "Bóni" Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság, Nyírbátor első díszpolgára
• Itt született Dr. Mandel Pál (1840. január 6. – 1908. február 7.) ügyész és országgyűlési képviselő, nyírbátori földbirtokos
• Itt született Thanhoffer Lajos (1843. november 23. – 1909. március 22.) orvos, anatómus, hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Itt született Kun András (1911. november 8. - 1945. szeptember 19.) "Kun páter", kiugrott minorita szerzetes, nyilas pártszolgálatos, háborús bűnös
• Itt született Kovács István (1921. szeptember 21. – 1990. november 29.) jogtudós, alkotmányjogász, az állam- és jogtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Itt született Heinzelmann Emma (1930. március 14.) Munkácsy Mihály-díjas grafikus, illusztrátor
• Itt született Péva Ibolya (1941. március 25.) színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
• Itt született Molnár Lajos (1946. október 13. – 2015. március 23.) orvos, fül-orr-gégész, politikus, egykori egészségügyi miniszter
• Itt született Zsigó Jenő (1952. augusztus 25.) a Magyarországi Roma Parlament alapítója, szociológus, népművelő.
• Itt született Veres János (1957. február 5.) magyar agrármérnök-szakközgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, egykori pénzügyminiszter
• Itt született Békés Csaba 1957. február 3-án történész, egyetemi tanár
• Itt született Gajdics Ottó (1963. október 8.) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető
• Itt született Bartha Antal (1967. december 14-én) bábművész, színész
• Itt született Béres Zoltán (Nyírbátor, 1968. január 11. –) olimpiai bronzérmes magyar ökölvívó.
• Itt született Szabó Győző 1970. július 7-én színművész, reklámgrafikus
• Itt született Egri László (1988. május 11.-) költő, tanár, történész

Fesztiválok

• „Szárnyas Sárkány Hete” Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
• Nyírbátori Zenei Napok^[19]
• Rock-, Blues és Gasztro Fesztivál^[20]
• 2021-ben Nyírbátorban Báthory-emlékévet rendeztek.

Képek a városról

Testvérvárosai

• Szilágysomlyó, Románia
• Nagykároly, Románia
• Nagyszőlős, Ukrajna
• Rawa Mazowiecka, Lengyelország
• Hrodna, Fehéroroszország

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.

• Nyírbátor Önkormányzatának honlapja Archiválva 2009. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Nyírbátori Kulturális Központ honlapja. www.kulturaliskozpont.com
• Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma, Nyírbátor
• Nyírbátor hírei^{[halott link]}
• Nyírbátor az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Nyírbátor
• Nyírbátor a szallas.eu-n
• Nyírbátor.lap.hu - linkgyűjtemény
• Műemlékek.info :: Nyírbátor¨
• A nyírbátori dohánybeváltó
• Hit és Egészség project