Perkedpuszta

Nem tévesztendő össze a következővel: Pereked.

Perkedpuszta
Ökumenikus imaház Perkedpusztán
Egyéb elnevezés: Perked
Közigazgatás
Település	Balkány
Alapítás ideje	1325
Irányítószám	4233
Népesség
Teljes népesség	263 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	7 km
Elhelyezkedése
Perkedpuszta Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″47.85878, 21.9307347.858780°N 21.930730°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″47.85878, 21.9307347.858780°N 21.930730°E
Perkedpuszta weboldala

Perkedpuszta a Nagykállói járásban fekvő Balkány város második legnagyobb különálló településrésze.

Fekvése

Balkány központjától 7 kilométerre északkeletre helyezkedik el, nem messze Balkány, Biri és Kállósemjén hármashatárától. A mintegy 300 lakosú településrész Kállósemjéntől 3,5, Biritől 4, a járási székhely Nagykállótól 8 kilométerre található.

Megközelítése

A 4913-as útból a város központjában észak felé kiágazó 49 145-ös számú mellékúton érhető el a városrész. Észak felől mezőgazdasági földutakon Kállósemjénből is megközelíthető. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ autóbuszjáratot működtet Balkány és Perkedpuszta között.

Története

Perked a Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozik meg rajta a Balogsemjén nemzetség semjéni és biri ága, és azt az osztozkodáskor a Biri család kapta. Amikor Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka.

Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett Perked. Ilyenkor még falu rangot viselt a mai tanya. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay- és a Jármy családok voltak.

Perked birtokosainak a Kállayaknak és Jármyknak a szomszédos Abán és Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, és a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Ilyenkor itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.

A rendszerváltást követően, Balkány első polgármestere, dr. Kun Bertalan felajánlotta az ózdi cigány lakosság egy részének, hogy olcsón költözzenek a már kihalóban lévő tanyára, így ennek köszönhetően maradt meg Perkedpuszta. A tanya lakosságának túlnyomó része jelenleg is a cigány kisebbséghez tartozik.

A 2000-es évek végén a teljes 49 145-ös számú mellékutat felújították, így a városrész megközelítése lényegesen könnyebbé vált.

Nevezetességei

• Perkedi vendégház
• Ökumenikus imaház
• Temető a településrész északi végén

Jegyzetek

Galéria

• 
  Perkedpuszta kezdetét jelölő tábla
• 
  Kanális, nem messze a tanyától
• 
  Perkedpuszta végét jelölő tábla

Külső hivatkozások

• Balkány Önkormányzatának honlapja