Rüsztem pasa fürdője

Koordináták: é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 44′ 14″47.796388888889, 18.73722222222247.796389°N 18.737222°E Rüsztem pasa fürdője Esztergom legjelentősebb fürdője volt a török hódoltság ideje alatt. A mai Katona István utca 6. és 8. számú házak területén állt.

Története

Zimmermann metszetén a vízivárosi várfal mellett látszódik a kétkupolás fürdő

Esztergomban a török uralom 130 évig tartott, és két részre különül. Az első az 1543-tól 1595-ig terjedő időszak, amit tíz évnyi magyar jelenlét követett, majd a második török periódus 1605-től 1683-ig tartott. A törökök ez idő alatt több hévvizes fürdőt építettek a város termálvizeire. Legjelentősebb közülük a Szép (vagy Güzeldzse) Rüsztem budai pasa által 1559 és 63 között építtetett fürdő volt a Vízivárosban. Mindezt korabeli ábrázolások is igazolják, köztük Meyerpeck és Zimmermann metszetei. Az 1594-95-ös ostromok során megrongálódott, a kupolái beomlottak. Az épület közelében kapott halálos sebet Balassa Bálint is. A keresztények a romos épületet lakóházzá alakították át. Ez a mai Katona István utca 6-os és 8-as számú házai, amik egykor egy épületet alkottak. Tíz évvel később, amikor a város ismét török kézre került, már nem alakították vissza fürdővé az erősen megrongálódott lakóházat. E helyett 1605 és 1663 között, annak szomszédságában, a városfal külső oldalán egy új, kisebb fürdőt építettek. 1820 körül, amikor a Rüsztem-féle fürdő helyén álló két ház elnyerte mai formáját, a régi boltozatot és az útban lévő erős kőfalakat robbantással eltávolították.

Feltárása

A fürdő helyén álló barokk lakóépületek

1952-ben az utcai vízelvezető árokban a márványpadló részletei, edénytöredékek, egy kőfal, egy 15. századi sírkő, ágyúgolyók kerültek elő. Két évvel később kőfaragványokat találtak egy udvarban ásott gödörben. 1965-ben számos közép- és török kori emléket tártak fel, köztük az udvarszint márványlapjai közé beépítve Csanádi Péter esztergomi kanonok sírkövét, egy nyolcszögletű csorgókutat és kerámiacsöves vízvezetékeket. Későbbi falkutatások során megállapították, hogy az utca alatt húzódó falak eredetileg a két épület tartozékai voltak, majd boltozatokat, ajtókat bontottak ki a helyszínen. A 8-as számú ház pincéjében ma is megtalálhatóak egy nyolcszögletű török fürdőmedence maradványai.

Leírása

A fürdő két-kupolás, két nagy, és több kis medencével ellátott épület volt.

Források

  • Magyarország régészeti topográfiája: Esztergom és a Dorogi járás
  • Dr. Horváth István: Az esztergomi fürdők története
Sablon:Török kori emlékek
  • m
  • v
  • sz
Részben feltárt vagy töredékesen fennmaradt építmények dőlt betűvel szedve
Várak, erődítések
babócsai Török-vár •  barcsi palánkvár •  dunaföldvári Csonka-torony •  szabadbattyáni Kula-torony •  szigetvári vár
Dzsámik
Tojgun pasa dzsámija (Budapest) •  Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija (Esztergom) •  Ferhád pasa dzsámija (Pécs) •  Gázi Kászim pasa dzsámija (Pécs) •  Jakováli Hasszán pasa dzsámija (Pécs) •  Malkocs bég dzsámija (Siklós) •  Ali pasa dzsámija (Szigetvár) •  Szulejmán szultán dzsámija (Szigetvár)
Minaretek
Türbék
Fürdők
Császár fürdő (Budapest) •  Király fürdő (Budapest) •  Rác fürdő (Budapest) •  Rudas fürdő (Budapest) •  Arnaut pasa fürdője (Eger) •  Válide szultána fürdő (Eger) •  Memi pasa fürdője (Pécs) •  Hévízi-bástya és török fürdő (Esztergom) •  Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője (Esztergom)  • Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője (Székesfehérvár)
Kutak
babócsai Török-kút •  cserépváraljai Török-kút •  grábóci kútház •  pécsi Idrisz Baba kútja •  pécsi Török-kút •  szigetvári Basa-kút •  törökkoppányi Török-kút •  zsámbéki Török-kút
Egyéb építmények
bajóti török kori híd •  esztergomi bég háza •  pécs-tettyei bektási derviskolostor •  szigetvári Török-ház •  szolnoki török kori híd