Retroflex, zöngés zárhang

IPA
IPA-kód106
IPA-jelɖ
IPA-kép
Kirshenbaumd.
HangmintaHallgat hallgat

A retroflex, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ɖ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig d`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngés zárhang d jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk, vö. d és ɖ. Számos indiai nyelvben, például a hindiben is szembenállás van a hehezetes és sima [ɖ] hang között.

Jellemzői

A retroflex, zöngés zárhang jellemzői:

  • Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
  • Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
  • Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
  • Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
  • Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
  • Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
angol indiai nyelvjárások dine [ɖaɪn] ’enni’ A más nyelvjárásokban használt /d/-nek felel meg. L. angol hangtan
bengáli ডিম [ɖim] ’tojás’
hindi[1] डेढ़ [ɖeːɽʱ] ’másfél’ L. hindi-urdu hangtan
jávai ./Dhahar -- ’enni’
kannada ಅಧಸು [ʌɖʌsu] ’csatlakozni’
malajálam പാണ്ഡവര് [ˈpäːɳɖäʋər] ’Pandavák’
nihali [biɖum] ’egy’
norvég varde [vɑɖːɛ] ’jelzőfény’ L. norvég hangtan
pandzsábi ਮੁੰਡਾ [mʊɳɖa] ’fiú’
pastu ډﻙ [ɖak] ’teli’
svéd nord [nuːɖ] ’észak’ L. svéd hangtan
szárd cherveddu [kerˈvɛɖːu] ’agy’
szicíliai beddu [ˈbɛɖːu] ’jóképű’
tamil[2] வண்டி [ʋəɳɖi] ’kordé, taliga’ A /ʈ/ allofónja. L. tamil hangtan
telugu అఢరు [ʌɖʌru] ’felmerülni’
torwali[3] ? [ɖiɣu] ’késő délután’ Magánhangzók között [ɽ]-ként valósul meg.
urdu ڈالنا [ɖälnä] ’tenni, helyezni’ L. hindi-urdu hangtan

Hivatkozások

  1. ↑ Ladefoged (2005:141)
  2. ↑ Keane (2004:111)
  3. ↑ Lunsford (2001:11–16)

Irodalom

  • Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Peter Ladefoged and Ian Maddieson, The Sounds of the World's Languages. Blackwell Publishers, 1996. ISBN 0-631-19815-6
  • Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
  • Colin P. Masica, The Indo-Aryan Languages. Cambridge University Press, 1991. ISBN 0-521-29944-6
Sablon:Mássalhangzó
  • m
  • v
  • sz
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.