Svedlér

Svedlér (Švedlár)
A svedléri Szent Margit-templom
A svedléri Szent Margit-templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1338
PolgármesterVladimír Končík
Irányítószám053 34
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség2112 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság481 m
Terület84,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.81388889, 20.7083333348.813889°N 20.708333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.81388889, 20.7083333348.813889°N 20.708333°E
Svedlér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svedlér (szlovákul: Švedlár, németül: Schwedler) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra, a Gölnic partján fekszik.

Története

A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település (Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér) volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban „Tres Swetler”, „Swetler”, „Swadler” alakban említik először. 1368-ban „Swedlery” néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességbe, így Svedlérre is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.

1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18.-19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek.[2]

1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara.[3]

1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1858-an, többségében németek lakták, jelentős magyar anyanyelvű kisebbséggel.

2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.

2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 cigány és 52 német volt.

2021-ben 2112 lakosából 1759 (+55) szlovák, 1 magyar, 185 (+209) cigány, 1 (+2) ruszin, 21 egyéb és 145 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

  • Itt született Sóltz Vilmos (1833-1901) magyar kohómérnök.
  • Itt született 1887-ben Sigmund Keil csehszlovákiai német politikus.
  • Itt született 1934. május 10-én Ferdinand Martin Klein pedagógusprofesszor.
  • Itt szolgált Johann Konrad Bexheft (1766 körül-1825) evangélikus lelkész.
  • Itt is garázdálkodott Gordán Gyuri (19. század) betyár, zsivány.

Nevezetességei

Képtár

  • Községháza
    Községháza
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Az első világháború áldozatainak emlékműve a katolikus templomban
    Az első világháború áldozatainak emlékműve a katolikus templomban
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Orgona a katolikus templomban
    Orgona a katolikus templomban
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Útmenti feszület
    Útmenti feszület
  • Svedléri utcakép
    Svedléri utcakép
  • A község főtere
    A község főtere
  • Óvoda
    Óvoda
  • A Gölnic-folyó Svedlérnél
    A Gölnic-folyó Svedlérnél

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk

További információk

Commons:Category:Švedlár
A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos oldal
  • Svedlér (magyar)
  • E-obce.sk
  • Községinfó
Sablon:Gölnicbányai járás
  • m
  • v
  • sz
A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap