Szávai János

Szávai János
Az elbeszélés a 19−20. század fordulóján (novellaelemző konferencia) résztvevőjeként
Az elbeszélés a 19−20. század fordulóján (novellaelemző konferencia) résztvevőjeként
Született1940. január 23. (84 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar[2]
HázastársaSzegedi Anikó
SzüleiSzávainé Demény Magda
Szávai Nándor
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • diplomata
  • műfordító
  • kritikus
  • irodalomtudós
  • irodalomkritikus
  • egyetemi oktató
  • man of letters
  • fordító
Tisztsége
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Szávai János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szávai János (Budapest, 1940. január 23.) magyar irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár. Az összehasonlító irodalomtudomány neves kutatója. Szávai Nándor és Szávainé Demény Magda fia, Szegedi Anikó zongoraművésznő férje.

Életpályája

A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–francia szakára, ahol 1963-ban szerzett diplomát. 1965–66-ban posztgraduális tanulmányokat folytatott a Genfi Egyetemen. 1968-ban szerzett bölcsészdoktori címet. 1963 és 1965 között általános iskolai, 1966 és 1969 között középiskolai tanárként dolgozott. 1969-től 1972-ig az MTA tudományos aspiránsa, az irodalomtudományok kandidátusa címet 1974-ben szerezte meg. 1972 és 1975 között az írószövetség munkatársa. 1975-től az ELTE Összehasonlító és Világirodalmi Tanszékének oktatója, 1978-tól egyetemi docens, 1986-tól tanszékvezető, 1988-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Közben 1982 és 1985 között az Université de Paris III (Sorbonne Nouvelle) vendégprofesszora.

1984-ben lett a Studies in Modern Philology sorozatszerkesztője, 1985-től az MTA Modern Filológiai Bizottság tagja, a Cahiers d’Études hongroises (Párizs) tudományos bizottságának tagja. Az irodalomtudományok doktora (DSc.) címet 1986-ban nyerte el.[3]

1988-tól 1990-ig az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának főtitkára, az MDF külügyi bizottságának tagja. 1990-től 1994-ig Magyarország franciaországi nagykövete, egyben 1990–91-ben az Európa Tanács és az UNESCO nagykövete.

Ezután 1994-től az Université de Paris IV (Sorbonne) vendégprofesszora, 1998-tól 2005-ig ugyanott a komparatisztika professzora. A Centre de Recherche en Littérature comparée vezetőségi tagja, a közép-európai kutatócsoport vezetője. 1984 óta a Gallimard kiadó tanácsadója. 2006-tól az Európai regény 1960–2010 francia–magyar kutatócsoport vezetője.

Munkássága

Kutatási területe egyrészt műfajtörténeti: két monográfiájával megalapozta a hazai önéletírás-kutatást, s több publikációja foglalkozik a novella poétikájával. Jelentős másrészt közvetítői tevékenysége: a francia irodalom egyik legjelesebb hazai ismerője. Francia és angol nyelvű publikációi főként műfajelméleti és komparatisztikai problémákat dolgoznak fel, köztük kiemelten a magyar és a világirodalom kapcsolatának kérdését.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • Saint-Exupéry (1971)
  • Martin du Gard világa (1977)
  • Az önéletírás (1978)
  • Boccacciótól Salingerig (szerk., 1983)
  • Zsendül-e a fügefa ága? (1984)
  • The Autobiography (1984)
  • André Malraux (1985)
  • Magyar emlékírók (1989)
  • Nagy francia regények (1989, 1999)
  • Introduction à la littérature hongroise (1989)
  • La Hongrie (1996) – japánul, hollandul, románul, bolgárul is
  • Nouvelle poésie hongroise (szerk., 2001)
  • Magyar Larousse I–II–III. (főszerk., 1991, 1992, 1994)
  • Írástudók és próféták – Magyar írók a világirodalomban (2002)
  • Qui est libre (szerk.) 2002
  • Problématique de la littérature européenne (szerk., 2005)
  • A kassai dóm – Közelítések Márai Sándorhoz (2008)
  • Problématique du roman européen (szerk., 2009)
  • Szenvedély és forma – Francia regénytörténet Voltaire-től Céline-ig (2011)
  • Pascal örvénye, avagy a progresszió hullahegyei (2013)
  • Kegyelmet a klasszikusoknak - Írások Gyergyai Albertről (szerk. Szávai Dorottyával, 2015)
  • Romans européens depuis 1960, Réécritures et regard sur une histoire partagée (szerk., 2016)
  • A követ minden követ követ - Fejezetek egy emlékiratból (2022)

Főbb műfordítások

  • La Rochefoucauld: Maximák
  • Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása
  • Fromentin: Dominique
  • Gide: Gondolatok Chopinről
  • Giraudoux: Églantine
  • Céline: Utazás az éjszaka mélyére, Halál hitelbe, Bohócbanda, London Bridge, Kastélyról kastélyra
  • Yourcenar: Opus nigrum
  • Tournier: Péntek vagy a Csendes óceán végvidéke
  • Ernaux: Árulás, Egyszerű szenvedély

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ Személyi adatlap. doktori.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)

Külső hivatkozások

  • Publikációs jegyzék http://compara.elte.hu
  • Az írástudó és a próféta avagy a Jónás könyve mint újraírás https://web.archive.org/web/20091114131038/http://www.kortarsonline.hu/0006/szavai.htm
  • A létezés titokzatos magja http://www.epa.oszk.hu/00300/00381/00081/szavai.htm
  • Aletheia avagy nem találunk szavakat https://web.archive.org/web/20110127184445/http://www.vigilia.hu/2006/5/szavai.htm
  • Iteráció http://www.maraisandor.hu

Források

  • Ki Kicsoda 2000 Geiger-Biográf ISSN 1215-7066
  • MTA Köztestületi honlapja www.mtakoztest.hu/pub-szavai-janos.htm
  • ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kulturatudományi Tanszék honlapja http://compara.elte.hu
  • https://web.archive.org/web/20061201120058/http://www.paris-sorbonne.fr/fr/IMG/pdf/littfse_dea.pdf
Nemzetközi katalógusok