Szent Ferenc sebei templom (Budapest)

Szent Ferenc sebei templom
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Esztergom-budapesti
Egyházközség	Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia
Építési adatok
Építése	1741
Stílus	barokk
Elérhetőség
Település	Budapest I. kerülete
Hely	1011 Budapest, I. kerület Fő utca 41–43.
Elhelyezkedése
Szent Ferenc sebei templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 18″47.507344, 19.03831147.507344°N 19.038311°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 18″47.507344, 19.03831147.507344°N 19.038311°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ferenc sebei templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Ferenc sebeiről elnevezett katolikus templom a 18. század derekán épült barokk stílusban Budán, a mai Batthyány tér közvetlen közelében.

Buda török megszállása idején a katolikus hívek lelki gondozását a 17. század közepétől a boszniai rendtartományhoz tartozó ferences szerzetesek végezték, akik 1686 után a városban maradtak, sőt 1703-ban kolostor és templom építésébe kezdtek. A ma látható templom alapkőletétele 1731-ben, felszentelése pedig 1757-ben történt. A ma is látható barokk berendezési tárgyak többségét (oltárok, szószék és padok) a szerzetesek saját műhelye készítette.

Elkészült épületüket viszont II. József császár rendelete értelmében 1785-ben át kellett adják a Bécsből ide jövő, betegápoló Erzsébet-apácáknak, akik a kolostort kórházzá alakították. A „gyámolatlan betegeknek” szóló ápolási szolgálatukat egészen a kommunista diktatúráig, 1950-ben történt feloszlatásukig végezték. Akkor 69 nővérnek kellett távoznia. A diktatúra megszűntével, 1990-ben már csak néhányan térhettek vissza. A diktatúra éveiben a kórházban és a kolostorban idősek otthona működött, amelyet jelenleg Gondviselés Háza Idősek Otthona néven a Máltai Szeretetszolgálat vezet.

A második világháborúban súlyosan rongálódott templom külső homlokzatának megújítása 1971 és 1973 között,^[1] a belső szakszerű műemléki restaurálása 1984 és 1990 között zajlott.^[2] 2020-ra elkészült a templom alapos műemléki kutatásokon alapuló újabb külső rekonstrukciója, s ekkor a korábbi rózsaszín hatású homlokzat Szent Erzsébet kék ruhás alakját idéző acélkék színt nyert.^[3] A templom alatt kripta van, ami azonban a Duna gyakori magas vízállása miatt nem látogatható.

A templomot 1989-től a budapesti német ajkú katolikus hívek lelkészsége is használja.

• Vizler Imre: Budapest, Szent Ferenc Sebei templom (Erzsébet apácák temploma). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
• Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, 69–75. oldalak
• Molnár Ádám: Árpád-házi Szent Erzsébet kék ruhája — A Budai Erzsébet-apácák Szent Ferenc Sebei templomának felújítása. (A restaurálást dokumentáló ismertető) Építészfórum honlap, 2020. október 24.

• 
• 
  Főoltár: Szent Ferenc stigmatizációja
• 
  Szent Anna-oltár, festménye 1829-ből
• 
  Szent Anna
• 
  Szent Flórián-oltár, (az oltár 1740, a festmény 1829-ből való)
• 
  Szószék az evangélistákkal, 1752
• 
  Szent Kereszt mellékoltár
• 
  Pestisszentek oltára, 1742
• 
  Pieta
• 
  Nepomuki Szent János mellékoltár részlete
• 
  Szent Antal
• 
  Duna vízszintje 1838. 03.15-én
• 
  Oltár-részlet
• 
  Oltár-részlet
• 
  Mellékoltár részlet
• 
  Keresztúti stáció
• 
  Díszesen faragott padok
• 
  Az orgona
• 
  Az orgona játszó-asztala
• 
  Ferences dombormű a templom külső homlokzatán
• 
  Kovácsolt vas ablakrács a templom homlokzatán
• 
  II. József átadja az Erzsébet-nővérek budai kolostorának alapítólevelét
• 
  Batthyany tér 1785-ben az Erzsébet apácák érkezésekor
• 
  A budai Víziváros, balra az egytornyos Szent Ferenc Sebei templom
• 
  A Szent Ferenc Sebei-templom, a Szent Anna-templom tornyából nézve
• 
  A 2020-ra megújult (kék tónusú) homlokzat

• Urbface honlap