Tarnabod

Tarnabod
A Szent István király-templom
Tarnabod címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Pető Sándor (független)[1]
Irányítószám	3369
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	739 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	63,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″47.685, 20.22447.685000°N 20.224000°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″47.685, 20.22447.685000°N 20.224000°E
Tarnabod Pozíció Heves vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnabod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tarnabod község Heves vármegye déli részén, a Hevesi járásban.

Fekvése

Hevestől 13 kilométer, a vármegyeszékhely Egertől 32 kilométer távolságra fekszik, az M3-as autópályától néhány kilométerre délre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Kompolt, északkelet felől Kál, kelet felől Erdőtelek, dél felől Boconád, nyugat felől pedig Tarnazsadány. Délkelet felől a legközelebbi település Heves városa, északnyugat felől pedig Nagyút, de közigazgatási területei (kevés híján) egyikével sem határosak.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Boconád vagy Kál felől, a 3204-es és a 3207-es utat összekötő 32 108-as számú mellékúton.

Története

A település területén már a kőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a falu határában feltárt újkőkori telep. Középkori oklevelekben Bood néven említik. Neve az 1333. évi pápai tizedjegyzék lajstromában is szerepelt, ekkor Borhy Lőrincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor a község elpusztult templomával együtt, melyet azonban ugyanott ismét felépítettek és körülötte alakult ki az új helység. A 15. században már plébániája is említve volt, melyhez a mai Kál helység, mint fiókegyház tartozott. 1446-ban Kál határosaként fordult elő. Az 1546. évi adóösszeírásban 3 portával szerepelt. 1549-ben 3 adóköteles, 7 elszegényedett és 3 adómentes jobbágytelket vettek fel itt az összeírásba, melyből 2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi összeíráskor 5 portát vettek itt fel, megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt behajtható. 1552-ben elpusztult, 1553-1554-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. évi adóösszeírásban is az újonnan épült helységek között szerepelt, de emellett az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott helységek között sorolta fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és 1 1/4 portát írtak itt össze. Az 1647-ben és 1675-ben végzett összeírás szerint csupán nemesek és egy kovácsmester lakták, 1684-ben pedig Huszár Imre birtokaként volt említve. Az 1693. évi összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk.

Tarnabod, mint „Befogadó falu”

• 2004-ben indult a „Befogadó falu” program, elsőként Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közreműködésével. A szociális programban hajléktalan családok költöztek a település házaiba, kaptak lehetőséget az újrakezdésre, az önálló otthon megteremtésére.
• Elektronikai bontóüzem: 2006-ban hozta létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Közhasznú Társaság Tarnabodon. Az üzem mintegy 600 tonna elektronikai eszközt bont szét évente, alacsony képzettségű helyi lakosoknak ad munkát. Az üzemet 2020. január 1-jétől átvette a Glia Kft., amelyet 2021-ben pályázat keretében felújított és jelenleg is üzemeltet, számos helyi lakost foglalkoztatva.
• Mip Tanti Játszóház: 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsmát játszóházzá - alternatív napközbeni ellátássá - alakították. Nevét a Befogadó falu programot támogató holland Wilhelmina Johanna van Wetten-Rensen^{[halott link]} asszonyról kapta. Itt folyik a helyi iskolások étkeztetése és délutáni szabadidős fejlesztése. Később a Játszóház továbbfejlesztésével a közösségi tér 2009-ben Ifjúsági Információs Ponttá majd 2010-ben Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodává vált.
• Máltai Óvoda és Általános Iskola: 2011-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette az önkormányzattól a helyi oktatási intézményeket. Ez volt az első általános iskola és óvoda Magyarországon, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány üzemeltetett.

Publikációk az első befogadó faluról

• Otthonom, Tarnabod: Hajdú Eszter 2004-ben készített 55 perces dokumentumfilmje a Befogadó falu program első évében kísért 3 családot és betekintett a falu életébe.
• Otthon, álom, Tarnabod: Szuromi Rita 2007-ben kiadott 182 oldalas könyve a tarnabodi Befogadó falu programról.

A Felzárkózó Települések program^[3]

Tarnabod, 2019-ben^[4], az elsők között csatlakozott a Felzárkózó Települések Programhoz. A Felzárkózó Települések Program a diagnózisalapú felzárkóztatási stratégián alapszik^[5]. A Felzárkózó Települések program^[6] komponensei közül Tarnabod az, ahol a legtöbb szegmensben megvalósult már, vagy éppen megvalósítás alatt van valamilyen felzárkóztató projekt. Ez az, ami a programban résztvevő települések közül is kiemeli, a sajtó körében is egyre többet hangoztatott „mintafalu”^[7][8], rangra emeli a települést. Tarnabod ezzel az innovációs felzárkóztató programok egyik kísérleti műhelyévé vált^[9].

Nevezetességei

• Római katolikus templom: 1720-ban kezdték építeni. Barokk stílusú. Szent István király tiszteletére felszentelt. Egyhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély északi oldalán sekrestye. Csehboltozatos hajó és szentély. A hajó nyugati oldalán síkfödémes karzat. Berendezés: jellemzően 18. század vége, 20. század. Épült Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség költségén. 1779-ben renoválták, s tornyot építettek hozzá 1789-ben. 1802-ben a boltozatot gr. Almásy Pál költségén újjáépítették. 1840-ben, majd 1851-ben az Almásy család renováltatta. Műemlék.

• Páduai Szent Antal-szobor. A templom kertjében áll. Műemlék.

• Út menti kereszt: 1792-ben állították a jelenlegi iskola és népház között a jellegzetes kőkeresztet pléh Krisztussal. A keresztet 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízására Németh Bertalan helyi művész újította fel, de a kőkeresztet néhány hónap múltán egy óriási vihar ledöntötte, széttörte. A kő talapzata és a pléhkrisztus megmaradt, amihez a kőkeresztet fakereszttel pótolták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács László (független)^[10]
• 1994–1998: Kovács László (független)^[11]
• 1998–2001: Kovács László (független)^[12]
• 2001–2002: Pető Zoltán (független)^[13][14]
• 2002–2006: Pető Zoltán (független)^[15]
• 2006–2010: Pető Zoltán (MSZP)^[16]
• 2010–2014: Pető Zoltán (MSZP)^[17]
• 2014–2019: Pető Zoltán (független)^[18]
• 2019–2023: Pető Zoltán (független)^[19]
• 2023-tól: Pető Sándor (független)^[1]

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,^[13] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.^[20] 2023. április 23-án ugyancsak időközi polgármester-választást kell tartani a községben, az előző polgármester 2023. január 23-án bekövetkezett halála miatt.^[21][22]

Itt születtek, itt éltek

• Kalicz Nándor régész, az MTA doktora, 1928. március 8-án itt született.
• Szalay Lajos világhírű, Kossuth-díjas grafikus édesanyja, Sike Karolin tarnabodi volt. A kis Lajos – későbbi beszámolói szerint – a gyerekkora legboldogabb időszakát itt töltötte. Az első rajzaiban rejlő tehetséget is a helyi tanító fedezte fel.
• Itt született Berényi Andrásné (szül. Nagy Rozália, 1887–1973) urasági cseléd, emlékíró.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[23]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 45,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,4% (32,1% nem nyilatkozott).^[24]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 61,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 5,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 54,4% felekezeten kívüli (21,4% nem válaszolt).^[25]

Források

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi

Jegyzetek

További források

• TABIK - Tarnabodi Ifjúsági Információs Központ
• Tarnabodi Mazsola Gyerekház
• Tarnabod az utazom.com honlapján
• Tarnabod műemlékei
• Tarnabod
• Tarnabod, a befogadó falu Archiválva 2010. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben