Tormay Béla

Tormay Béla
Székely Bertalan festménye
Született	Krenmüller Béla 1839. október 10. Szekszárd
Elhunyt	1906. december 29. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	öt gyermek: Tormay Cécile
Szülei	Huber Antónia Tormay Károly
Foglalkozása	mezőgazdász, állatorvos, állatgyógyászati szakíró
Sírhelye	Farkasréti temető (620-362. fülke)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormay Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádudvari Tormay Béla György (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.) mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője.

Élete, szakmai pályafutása

Apja Tormay (Krenmüller) Károly (1804–1871) szekszárdi orvos, állatorvos, építész, anyja Huber Antónia (1811–1893). Krenmüller Károly 1839. szeptember 30-án felvette a "Tormay" vezetéknevet a "Krenmüllert" hanyagolva.^[3][4]

Pesten gazdasági gépészetet és kertészetet tanult, majd 1855-től uradalmakban dolgozott. Már diákként kitűnt pályatársai közül, így 1858-ban a pesti Állatgyógyintézetben (állatorvosi egyetemen) engedélyt kapott arra, hogy egy év alatt két évfolyamot végezhessen el. 1860-ban diplomázott, majd Bajorországban, a weihenstephani mezőgazdasági tanintézetben tanult. 1861-től a pesti Állatgyógyintézetben tanársegéd, (1865-től segédtanár).

1865-ben állt munkába. Első munkahelyei:

• az Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézetben, (Keszthely) rendes tanár (1865–1869),
• az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben (Debrecen) igazgató (1869–1873),

1873-ban kinevezték az Állatgyógyintézetben (később: Állatorvosi Tanintézet) frissen létesített állattenyésztési tanszék vezetőjévé – ez volt az első önálló állattenyésztési tanszék Magyarországon.

1875–1888 között ő volt az Állatorvosi Tanintézet igazgatója. Meghatározó szerepet játszott abban, hogy, hogy az intézmény 1881-ben átköltözhetett az új, Steindl Imre tervezte pavilonokba. Szervező munkájának eredményeként az oktatásban uralkodóvá vált a tudományos jelleg. A szükséges átszervezések feltételeit megteremtve előkészítette a talajt az intézmény úgynevezett akadémiai korszaka ( 1890–1899), majd főiskolai korszaka (1899-től) számára.

1880-ban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a minisztérium állattenyésztési osztályát, aminek ő lett az első vezetője és egyúttal a magyarországi szakoktatás felügyelője is. Fontos szerepe volt a magyarországi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében.

1886-tól az összes gazdasági szakiskola és akadémia igazgatója.

1896. október 10-én Tormay Béla magyar nemességet, valamint a "nádudvári" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.^[5]

1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.^[6] 1904-ben vonult nyugdíjba.

Fáradhatatlanul népszerűsítette a tudományt és annak eredményeit. Ő volt az országos állatorvosi egyesület első elnöke.

Házassága és leszármazottjai

Tormay Béla feleségül vette a római katolikus nemesi származású munkácsi Barkassy Hermine (1846–1920) kisasszonyt,^[7] akinek a nagyszülei munkácsi Barkassy Imre (1805–1871), 1848-ig magyar királyi udvari ágens és álgyesti Tüköry Hermine (1817–1902) voltak.^[8][9] Az anyai nagyapja Spiegel (Tüköry) József (1787–1842) építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében, aki 1831. április 8-án I. Ferenc magyar királytól nemességet és az "álgyesti" nemesi előnevet szerezte adományban.^[10] A Barkassy másképp Munkácsy család pedig régi nemesi család, amelynek az első ismert őse Barkassy János, aki 1675-ben Miskolc város kapitánya volt.^[11][12] Tormay Béla és Barkassy Hermine frigyéből származott:

• Tormay Mária Cecília (Debrecen, 1871. november 29. – Budapest, 1936. április 14.). Férje: gálszécsi Ritoók Zsigmond (Nagyvárad, 1870. – Budapest, 1938. október 1.) fogorvos, egyetemi tanár.^[13][14]
• Tormay Cécile (Cicele Teréz) (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.), írónő, műfordító, közéleti szereplő.
• Tormay Géza (Mózes Imre Károly Géza) (Budapest, 1878. október 19. – Budapest, 1940. március 27.), magyar királyi titkos tanácsos, kereskedelemügyi és közlekedési államtitkár, Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, Nádudvar község díszpolgára, a Magyar Érdemrend csillagos középkeresztese, a Francia Becsületrend középkeresztese, az Olasz koronarend csillagos középkeresztese, a Ferenc József rend lovagja.^[15] Felesége: siklósi Tschögl Lilla.
• Tormay Vera (Veronika Hermina Antónia) (Budapest, 1878. október 19. – Budapest, 1966. január 4.). Férje: dr. pesti Szegedy-Maszák Elemér (Budapest, 1868. október 22. –†?) orvos.^[16]
• Tormay Béla Kálmán Áron (Budapest, 1881. augusztus 9. –1963), miniszteri tanácsos, takarékpénztári igazgató. Neje: Vancsó Ilona Mária.

Fontosabb művei

• Lófogtan (Pest, 1862)
• Általános állattenyésztéstan (Pest, 1871),
• Gazdasági lótenyésztés (1872),
• A falusi lótenyésztő (Debrecen, 1873),
• A tenyész-szarvasmarhák, juhok és sertések… (Budapest, 1885);
• A szarvasmarha és annak tenyésztése (1–3., Budapest, 1887–90),
• Az átörökítés (Budapest, 1891);
• A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről (Budapest, 1891);
• A háziállatok tenyésztése (Budapest, 1896);
• Mezőgazdasági vezérfonal… (Budapest, 1896);
• Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén (Budapest, 1902);
• Nádudvar uram vasárnapi beszélgetései mezőgazdasági dolgokról (1902, bőv. kiad.).
• Lótenyésztésünket illető nézetek (Budapest, 1904).

Emlékezete

• Tormay emléklakoma, 1907
• Egy arcképe (Székely Bertalan festménye) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, a takarmányozástani tanszéken függ. A kép színes fotómásolatát Szekszárdon, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatói szobájában függesztették ki.
• egy másik arcképe (festmény) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, az állattenyésztési tanszéken függ
• egy harmadik arcképe (70 cm * 90 cm-es olajfestmény) a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán, a szülészeti tanszéken függ
• szülővárosában két emléktáblát is avattak tiszteletére, mindkettő Juhos László munkája:
  • az egyiket 1980. június 11-én,
  • a másikat 1996. december 11-én

leplezték le.

• a A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága centenáriumára Béla érmet^{[halott link]} adott ki. A 103 mm átmérőjű kerek terrakotta érme Juhos László műve; 250 példányban adták ki.
• a Nemzetközi Zoonosis Konferencia Tormay Béla emlékplakettet adott ki
• mellszobrát, Grantner Jenő munkáját 1966. november 19-én leplezték le Budapesten, az István út 2. előtt
• 2002-ben róla nevezték el a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyik szakkollégiumát.
• Róla nevezték el Debrecen-Pallag egyik utcáját, mely a volt Dohánykutató területén kialakított lakóparkban található.

Hivatkozások

Források

• Szekszárdi Útikalauz Archiválva 2009. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 585. o. ISBN 963-9257-17-6  
• Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Tormay Béla Szakkollégium
• Magyar életrajzi lexikon