Vasláb
| Vasláb (Voșlăbeni vagy Voșlobeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Vasláb |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537355 |
| Körzethívószám | +40 x66[1] |
| SIRUTA-kód | 86348 |
| Népesség | |
| Népesség | 1108 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 337 |
| Népsűrűség | 18,62 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 790 m |
| Terület | 59,52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 25° 37′ 60″46.65, 25.6333346.650000°N 25.633330°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 25° 37′ 60″46.65, 25.6333346.650000°N 25.633330°E | |
| Vasláb weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vasláb (vagy Gyergyóvasláb;[2] románul: Voșlăbeni vagy Voșlobeni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Fekvése
A Gyergyói-medence déli részén, Gyergyószentmiklóstól 13 km-re délre, a Kakas-hegy lábánál fekszik.
Története
A falut a Lázár grófok alapították Tekerőpatak határrészéből és mintegy 20 görögkatolikus vallású, moldvai román családot telepítettek le itt, akik a Lázár család úrbéresei voltak. A telepesek a majorsági birtok területén dolgoztak, és a 17. századra már egy életképes faluközösségben éltek.[2] 1703-ban a faluban 28 család élt. A település első görögkatolikus temploma 1714-ben épült fából, ezt Sava moldvai püspök avatta fel.[2] A templomhoz, illetve annak oltárképéhez fűződik a mondás: otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat. A szomszédos Tekerőpatak lakosai rendszeresen ellopták ugyanis a templom Szent Pál-ikonját, mert úgy vélték, az gyanúsan emlékeztet az ő falubírójuk fizimiskájára.[3] A falu felett dolomitbánya működik. Káposztája messze földön híres.
1910-ben 940 lakosából 803 fő román és 110 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 1257 lakosából 946 román, 310 magyar volt. A 2002-es népszámláláskor 1255 lakosa közül 894 fő (71,2%) román, 337 fő (26,9%) magyar, 24 fő (1,9%) cigány volt.
Látnivalók
- Mai temploma 1864-ben, tornya pedig 1880-ban készült.
- Falumúzeuma van.
- A Heveder patak völgyében 1860-ban épített vízifűrész működik.
- A Maros partján 60 hektáros tőzegláp található.
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ a b c Felcsíki, gyergyói és tölgyesi utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 296–297. o. ISBN 978-973-8468-62-7
- ↑ Krisztina Kaló: “Üget, mint a büdi boszorkány.” Issues in the translation of Hungarian proverbs and idiomatic similes. In A fordítás arcai 2018: A fordítás arcai 12 című konferencia előadásaiból. Szerk. Vermes Albert. Eger: EKF Líceum. 2019. 69. o. ISBN 9789634960997
További információk
- a település honlapja
Sablon:Hargita megye települései
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál
Földrajzportál
