Baromlak

Baromlak (Borumlaca)
Baromlak látképe
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Berettyószéplak
Rang	falu
Községközpont	Berettyószéplak
Irányítószám	417536
SIRUTA-kód	31280
Népesség
Népesség	896 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	6[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 57″, k. h. 22° 28′ 46″47.215936, 22.47934647.215936°N 22.479346°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 57″, k. h. 22° 28′ 46″47.215936, 22.47934647.215936°N 22.479346°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Baromlak romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Baromlak (egyértelműsítő lap).

Baromlak falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Berettyószéplaktól délnyugatra, Várvíz mellett fekvő település.

Története

Baromlak nevét 1327-ben említette először oklevél p. Boromlak néven. 1461-ben, 1808-ban és 1913-ban is Baromlak néven írták.

A település a Turul nemzetség öröklött birtoka volt. Az e nemzetségből való Lőrinc fiainak osztozásakor fele Rubertnek jutott.

Első lakói magyarok voltak, de a 16. században a sólyomkői uradalom területéről románok költöztek be.

1438-ban a Kusalyi Jakcs család volt a település birtokosa, az 1461. évi adóösszeírás pedig már a Borsiakat írta Baromlak birtokosának. 1465-ben a Bályoky családé, Bályoki Szilveszter baromlaki részeit zálogba adta Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának. Pár év múlva pedig már a Bozzási családot írták birtokosául.

Az 1503 előtti években az Erdőhegyi család birtoka volt, azonban Erdőhegyi László fiú utód nélküli halála miatt itteni birtokrészét Telegdi István nyerte el.

A török kiűzése után román falu, de 1832–1836 között a Zichy grófok erőmunkásaként jelentős számú szlovák lakosság is megtelepült itt. Számukra 1870–1880 között a Berettyószéplak és Baromlak közötti dombon egy iskola, tanítói lakás és kápolna épült.

Az 1800-as évek II. felében a Baranyaiak és a Fráterek voltak a falu birtokosai.

A 20. század elején pedig Zichy Jenő volt a település ura.

Az 1900-as évek elején Baromlakhoz tartozott még Fogás-puszta is.

Helynevei közül említést érdemel Dombravára nevű dűlőneve is.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye margittai járásához tartozott.

1910-ben 806 lakosából 434 szlovák, 280 román, 92 magyar volt. Ebből 452 római katolikus, 285 görögkeleti ortodox, 61 református volt.

1935-ben a csehszlovák állam új iskolát építtetett Berettyószéplakon, így a régi iskolát kápolnává alakították át. Ez 1965-ben rombolták le a szénbánya megnyitása miatt.

2002-ben 944 lakosából 459 román, 333 cigány, 146 szlovák, 5 magyar volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.
• A Megváltó Krisztus szobra a szlovák iskolában, a Rio de Janeiro-i szobor embernagyságú mása, Rudolf Docolonansky tanító alkotása 1938-ból

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Biserica Sf. Anton. biserici.org (Hozzáférés: 2014. július 26.)
• Primaria Suplacu de Barcau. www.suplacudebarcau.ro. Berettyószéplaki polgármesteri hivatal (Hozzáférés: 2014. július 26.) arch