Körösjánosfalva

Körösjánosfalva (Ioaniș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Várasfenes
Rang	falu
Községközpont	Várasfenes
Irányítószám	417268
SIRUTA-kód	29449
Népesség
Népesség	766 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	192
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	175 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 22° 16′ 28″46.67073, 22.27452946.670730°N 22.274529°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 22° 16′ 28″46.67073, 22.27452946.670730°N 22.274529°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Körösjánosfalva (románul Ioaniș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Belényestől nyugatra Fekete-Körös bal partján fekvő település.

Története

A falut 1422-ben említette először oklevél Janosfalwa néven.

1552-ben Janusfalwa, 1808-ban Jánosfalva, Ivanyesti, 1913-ban Körösjánosfalva néven írták.

1660-ban Ugray György volt a település birtokosa.

A 19. század elején pedig a görögkatolikus püspök volt a földesura, aki itt a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1910-ben 522 lakosából 316 magyar, 191 román, 45 cigány volt. Ebből 223 görögkatolikus, 306 református, 13 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 743 lakosa közül 509 fő (68,5%) román, 192 fő (25,8%) magyar, 1 fő (0,1%) német nemzetiségű és 41 fő (5,5%) cigány etnikumú volt.

Jóllehet a hivatalos adatok szerint Körösjánosfalva román többségű település, a valóságban a falu legnépesebb közösségét a mintegy 400–450 fős létszámú, román anyanyelvű roma közösség jelenti, amely többségében románnak regisztráltatta magát a népszámlálásokon. A magyar közösség létszáma a faluban kb. 150–170 főre tehető; hasonló létszámú a faluban élő román közösség is.^[1]

Oktatás

A faluban 1989 után már csak 1-4 osztályos magyar elemi iskola működött, amely azonban 2013 nyarán megszűnt, mivel a beíratott gyermekek létszáma 5 fő alá csökkent. Így a néhány magyar gyermek a helyi román iskolában román tannyelven tanul, ahol a gyermekek többsége roma származású.^[1]

Nevezetességek

• Református temploma 1830-ban épült.
• Görögkatolikus temploma a 20. század elején épült.

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország geográfiai földrajza
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.