Dunavirág
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ephoron virgo Olivier, 1791[1] | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dunavirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavirág témájú kategóriát. |
A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda). Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.[2]
Megjelenése, felépítése
A tiszavirágnál jóval kisebb, mintegy három centiméteres.
Származása, elterjedése
Amint erre neve is utal, a Dunában endemikus.[3]
Életmódja, élőhelye
Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik ki. A vízszennyezés miatt a Dunán mintegy negyven évig, egészen 2012-ig nem rajzott, csak ekkor jelent meg újra tömegesen.[4] Augusztus végén – szeptemberben rajzik este fél kilenc és tíz óra között. Hagyományosan a folyóról visszaverődő fényt követi. Egy-egy helyen a 10-11 rajzás sem szokatlan, míg a tiszavirág csak kétszer-háromszor rajzik. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repüléssel” végkimerülésig szállnak, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek a párzás után, a felszínen pusztulnak el.[2]
A fényszennyezés miatt rovarok milliói pusztulnak el petézés előtt, mivel a mesterséges fények vonzzák a repülő nőstényeket, így azok a parton pusztulnak el.[2][4][5] Alternatív megoldásként az ELTE TTK Biológiai[6] és Fizikai Intézetének, valamint az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének[7] munkatársai Kriska György vezetésével olyan LED-es fénysorompót fejlesztettek ki, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a folyót elhagyva a partmenti, vagy hídon elhelyezett közvilágítási lámpákhoz repüljenek. A fénysorompó prototípusai 2016-ban az Ipoly és a Rába kisebb hídjain is eredményesen működtek.[8]). Az első „éles” fénysorompó-rendszert Tahitótfalunál építették ki 2019-ben.[9] A végleges változatot először Tahiban, a Tildy Zoltán-hídon szerelték fel. Az Árpád-híd kérészvédő sorompóját 2023-ban üzemelték be. Az azévi a rajzás az esős idő és a folyó magas vízállása miatt nem volt látványos, 2024-ben azonban hosszú, intenzív rajzáson bizonyított a rendszer.[3][10]
Jegyzetek
- ↑ Ephoron virgo. Fauna Europea. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ a b c (2014) „A Duna virágai”. Élet és Tudomány 12, 364-365. o.
- ↑ a b Bardóczi
- ↑ a b Negyven év után újra virágzik a Duna. Origo, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ Több milliárd forintos természetvédelmi kárt előzhet meg egy akadémiai együttműködésben zajló kutatás. MTA, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ ELTE, TTK – Biológiai Intézet. bio.elte.hu. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ MTA ÖK Duna-kutató Intézet | MTA Ökológiai Kutatóközpont (magyar nyelven). www.okologia.mta.hu. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ Fénysorompóval a kérészek védelméért
- ↑ „Rajzik a dunavirág”, www.elte.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.) (magyar nyelvű)
- ↑ Sajó Dávid - Látványos videón, ahogy ellepték az Árpád híd kérészvédő sorompóját a rajzó dunavirágok (Telex.hu, 2024.08.24.)
Források
- ↑ Bardóczi: Bardóczi Sándor: Egy éve világítottak...
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
