László Margit

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – Budapest, 2019. április 15.) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Bajor Nagy Ernő újságíró felesége.

Élete

1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanulta a jódlizást is.

1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.

Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda szerepében Verdi Rigolettójában. Ugyanebben a társulatban Rossini operájában, A sevillai borbélyban Rosina szerepében lépett fel. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Itt is Gilda lett az első szerepe, majd kisebb szerepek után 1960-ban A varázsfuvolában Pamina szerepkörébe ugrott be és ezzel az őt megillető helyre került a társulatban. Mozart- és a bel canto-operák jó koloratúrkészséget igénylő szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.

Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is, de könnyűzenei dalokat is énekelt (pl. Bágya András A legszebb hosszú út dalát.^[4])

Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban.

Énekesként 1986-ban búcsúzott el a közönségtől, de az Operaháznak utána is tagja volt, 1994 óta immár örökös tagként.

1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később pedig a Zeneakadémia docense lett.

1996-ban szívinfarktuson esett át.

1997-től éveken át a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának egyik vezetője volt.

Élete végén Budapest közelében élt 2010-ig szeretett férjével, Bajor Nagy Ernővel megosztott birtokán.

További szerepei

(A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.^[5])

ősbemutatói

• Polgár Tibor: A kérők – szakácsnő
• Láng István: Pathelin mester – Juliette
• Ribáry Antal: Lajos király válik – osztrák hercegnő

egyéb

• Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása – Drusilla
• Mozart: Figaro házassága – Grófnő, Susanna, Barbarina, egy leány
• Mozart: A színigazgató – Mademoiselle Silberklang
• Mozart: Così fan tutte – Despina
• Mozart: Szöktetés a szerájból – Konstanze, Blondchen
• Donizetti: Az ezred lánya – Marie
• Gluck: Orfeusz és Euridiké – Euridiké
• Bizet: Carmen – Micaëla
• Benjamin Britten: Koldusopera – Lucy Luckit
• Muszorgszkij: Borisz Godunov (opera) – Kszenyija
• Puccini: Bohémélet – Mimi
• Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Najád
• Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél
• Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Mária Terézia császárné, Arzéna
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Juno

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Diszkográfia

CD-k

• Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
• Poldini Ede: Farsangi lakodalom – a nemzetes asszony Hungaroton HCD 31974-75
• Giuseppe Verdi: Rigoletto – Gilda Hungaroton HCD 31808-09
• Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél Hungaroton HCD 16558-59
• Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852
• Rossini: A sevillai borbély – „Rosina” Hungaroton

Díjai

• 1961 – Liszt Ferenc-díj
• 1973 – Érdemes művész
• 1974 – Magyar Rádió és Televízió nívódija
• 1981 – Kiváló művész
• 1994 – Magyar Állami Operaház örökös tagja
• 1997 – Bartók–Pásztory-díj
• 2000 – Déryné-dij
• 2010 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában

Jegyzetek

Irodalom

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak László Margit témában.

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk: Székely András Zeneműkiadó, 1988 ISBN 963-330-672-8
• Ki kicsoda 2000. Főszerk. Hermann Péter. Greger-Biográf, 1999. ISSN 1215-7066
• Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, 1975 ISBN 963-330-107-6
• A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, 1984 ISBN 963-330-524-1
• Abody Béla: Gyere velem operába! Gondolat, 1973
• A Magyar Állami Operaház évkönyvei
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet