Mácsai Pál

Mácsai Pál
Az Örkény István Színház honlapján
Született	1961. március 31. (63 éves)[1] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Mácsai István
Foglalkozása	színész színházi rendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1980–1984, színészet) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1987–1990)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1991) Erzsébet-díj (1993) Magyarország Érdemes Művésze díj (2008) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) Kossuth-díj (2014) Pünkösti Andor-díj (2020)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1980–
Híres szerepei	Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája Rómeó Shakespeare: Rómeó és Júlia
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mácsai Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mácsai Pál (Budapest, 1961. március 31. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2001 és 2004 között a Madách Kamara vezetője, majd 2004-től az Örkény István Színház alapító igazgatója (2004–2025).

Életpályája

Édesapja Mácsai István festőművész volt. Édesanyja, Gáspár Katalin, fűzőkészítő. Testvére Mácsai János zenetörténész. Színészi pályáját a Pince Színházban kezdte még gimnazistaként. Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1979-ben felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára. 1984-ben szerzett színész diplomát, és a budapesti Nemzeti Színház színésze lett, ahol 1989-ig volt tag. Közben 1987 és 1990 között elvégezte a Színművészeti Főiskola rendező szakát is és attól az évtől a Madách Színház művészeként folytatta pályáját. 1989-ben Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki.

1993-tól szabadúszóként különböző színházaknál vállalt szerepeket (Madách, Katona József Színház, József Attila Színház, Komédium Színház) és rendezett is. 1998-2000-ig az ELTE esztétika szakának hallgatója volt, de 2001-ben megszakította tanulmányait, mivel a Madách Kamara művészeti vezetője lett. A színház három évad alatt a Főváros egyik vezető művészszínháza lett, és 2004-ben felvette Örkény István nevét. 2010-ben az Örkény Színház szervezetileg is önállósult. 2023-ban bejelentette, hogy nem pályázik újabb ciklusra, így megbízatása 2025-ben lejár.^[2]

Egy időben a színházi közéletben is aktív szerepet vállalt: 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. Színházi és filmes munkáin kívül a Lyukasóra című irodalmi műsor állandó szereplőjeként is szerepelt.

2012 októberétől 3 évadon át a magyar HBO saját gyártású televíziós sorozata, a Terápia központi karakterét, egy pszichoterapeutát alakította.

Szerepeire és rendezéseire is jellemző az erős tudatosság, a lényegre történő összpontosítás és a precizitás. Sokoldalú művészként tartják számon.

Magánélete

A 90-es években a nála 15 évvel idősebb, Koncz Zsuzsa énekesnővel élt együtt.^[3][4] Felesége Huzella Katalin, Huzella Péter lánya. Fiuk 2003-ban, lányuk 2010-ben született.^[5]

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1991)
• Erzsébet-díj (1993)
• Greguss-díj (1995)
• Mensáros László-díj (1996)
• A színikritikusok díja (1998, 2002)
• A filmszemle díja (2001)
• Súgó Csiga díj (2001, 2003)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi epizódszereplő (2002)
• Prima díj (2003)
• Érdemes művész (2008)
• Gundel művészeti díj (2008)
• Budapestért díj (2010)
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)^[6]
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2013)
• Kossuth-díj (2014)
• Erzsébetváros díszpolgára (2015)
• Televíziós Újságírók díja – A legjobb színész (2018)^[7]
• Pünkösti Andor-díj (2020)^[8]
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2023)^[9]
• Hazám-díj (2023)^[10]

Főbb színházi szerepei

Főbb filmszerepei

Főbb rendezései

Szinkronszerepek

Filmes szinkronszerepei^[11][12]

Hangjáték

• Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
• Gárdonyi Géza: Zivatar Pékéknél (1989)
• Prokofjeva, Szofja: A varázsló tanítványa (1989)
• Weöres Sándor: Szent György és a sárkány (1990)
• Goethe, Johann Wolfgang: Werther szerelme és halála (1992)
• Zalán Tibor: A vak (1996)
• Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
• Pierre Carlet de Marivaux: A próbatétel (1997) (Rendező)
• Pacskovszky Zsolt: A szerelem hangja (2001)
• Szun-Ce: A hadviselés törvényei (2004)
• Nőnyugat – Válogatta és szerkesztette: Bíró Kriszta (2014) (rendező, narrátor)
• Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2017)
• Szabó Magda: Abigél (2018)
• Örkény István: Babik Budapesten (2019)

CD-k és hangoskönyvek

Jegyzetek

Források

• Mácsai Pál. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 702. o.  
• Mácsai Pál, színész, az Örkény Színház vezetője (interjú). HVG, 2010/15. sz. (2010. április 14.)
• Adatlap az Örkény István Színház honlapján
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Mácsai Pál képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. [2020. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 5.)